Kaukázusi juhászkutya nevelése, tanítása
Mielőtt megnéznénk a kaukázusi juhászkutya nevelését, tanítását, ismerd meg jobban a fajtát, hiszen az a kiindulási alap: Kaukázusi juhászkutya
„Korábban a kaukázusi juhászkutyát csordák, nyájak és a lakások őrzésére és biztosítására használták a ragadozók és a vadállatok ellen. A fajta szelekciója során előnyben részesítették az olyan kötelező tulajdonságokat, mint a fizikai erő, magabiztosság, bátorság, jó hallás, jó látás, a tömött és vízálló szőrzet.
Ezek a tulajdonságok, illetve a fajta kitartása lehetővé teszi, hogy a kaukázusi juhászkutyát bármilyen, akár a legcudarabb éghajlati viszonyok között használják.”
Forrás: FCI
Miért mindig az FCI-re hivatkozok, miért ez a kiindulási alap? Mi, ki az FCI?
Ismerkedésem a Kaukázusi juhászkutyával
1985 után, egyre több és több fajtát „fedeztek fel” a kutyások, keresve a „mást” a számukra tökéletesebbnek vélt ebet. Így ismerkedtem meg a fajták döntő többségével. Mivel az akkor meglévő rendszerbe akartak beilleszkedni, Oroszországból is FCI elismert fajtát importáltak kezdetben. Mi mással találkozhattam volna én is a kutyaiskolán, mint őrző-védő, terület-őrző kutyákkal. Így kezdtem el ismerkedni a kaukázusi juhásszal is 1980-as évek végén.
Kaukázusi juhászkutya tartása és tenyésztése mellett döntött egyik ismerősünk
Mint minden fajtánál, itt is meg kellett tapasztalni, hogy mi a „legenda” mögött a valós kutya, miben más, miben eltérő a már ismert fajtákhoz képest.
A zord időjárást elbíró, a vadállatokkal szembeszálló, rettenthetetlen, elszánt, harcos kutya képe, itt a nagyvárosban harminc évvel ezelőtt, jó belépőnek bizonyult. Sokan érdeklődtek, sokan kezdték el a fajtát szaporítani. Hamar nagy populáció lett és jobban ki lehetett ismerni a fajtát.
Mi nem a Kaukázusi juhászkutya
Nem szolgálati kutya, nem nagyvárosi, embert kísérő kutya, de nem is sport kutya. Nem kérték tőle sosem azt a fajta együtt működést az emberrel, mint amit a szolgálatra kiválasztott fajtáktól elvártak, de egy igazi területőrző eb feladatát szánták neki. „Fő feladata a nyáj védelmezése, farkasoktól, medvéktől, sakáloktól, más ragadozóktól és az idegen emberektől. Robusztus megjelenése elriasztja a betolakodókat.”
A kutyaiskolás fegyelmező, IPO vizsgarend szerinti őrző-védő, nem volt erőssége, így hamar más utat kellett választani neki.
Miben más a kaukázusi kutya, mint egy rottweiler, hangzott el sokszor a kérdés?
Férjem kicsit viccesen megfogalmazta, egy szemléletes példával írta le. Olyan, mint a magyar kuvasz, igazi területőrző. „Amikor az utcán megtámadják a gazdáját, haza szalad, hogy megnézze, nem lopták-e el a meggyet!” Ezzel nem a kutya értékeit kicsinyítette, de az emberek elvárásait tette helyre, hogy értsék, miért nem várhatják ugyan azt, mint amit a rottweilertől.
Ma, harminc évvel később, így szól az ismertetés első bekezdése:
Határozott, ma már csak kedvtelésből tartott kutyafajta. Az orosz kutya egyik változata, de lényegében (kinézetétől eltekintve) azzal azonos. Több néven ismert: Medve kutya, orosz pinscher…
Feladata: Fő feladata a nyáj védelmezése, farkasoktól, medvéktől, sakáloktól, más ragadozóktól és az idegen emberektől. Robusztus megjelenése elriasztja a betolakodókat. A felügyeletére bízott területet egy-két fajtatársával együtt elszántan és szívósan őrzi. Fajtársaival szemben dominánsan viselkedik. Magabiztos és jó kutya. A családból mindenkit a falka tagjának tekinti, gazdát, gyereket, háziállatokat egyaránt, és ennek megfelelő vehemenciával védi is azokat. Szívós, erős állat. Kisgyermekes családok számára különösen ajánlott.
Kaukázusi juhászkutya nevelése, tanítása
„Intelligens, értelmes, de a tanításához – makacsságnak tűnő nagyfokú önállósága miatt – idő, türelem és találékonyság szükséges. A következetesség és határozottság nagyon fontos. Megfelelően nevelve viszont kitűnő munkatárs, igazi barát válik belőle. Méretéből és mozgásigényéből eredően csak olyan családba javasolt, ahol kellő területet tudnak a rendelkezésére bocsátani.”
Forrás: Wikipédia
Mindez, csak gondos felnevelkedéssel az alomban, szocializációval, az ember irányításával tud megvalósulni. Ezért az ember irányítása a kezdeti lépések egyengetése nem maradhat el!
Fektessünk hangsúlyt a szocializációra, ne maradjon el a fiatal kutya pallérozása sem, persze figyelembe véve a fajta sajátosságait, önállóságát. Kerüljük az erőszakot, de a határozottság, a következetesség nem maradhat el. Egészség, kiegyensúlyozott idegrendszer fontos szem pontok, hogy a kutyánk örömünk, ne bosszúságunk forrása legyen.
Krausz Győzőné
(a nevemre kattintva többet is megtudhatsz rólam és kutyás múltamról)