Cane corso

„Bár a címben némi ellentmondás feszül, hiszen hogyan illethető ennyire ellentétes jelzővel egy kutyafajta, de ez a Cane corso esetében mégis hűen tükrözi a valóságot mivel, egyrészt mindhárom titulus igaz rá, másrészt kijelenthetjük, hogy a Corso az ellentétek kutyája: nagytestű, ám mozgékony; nyugodt, ám robbanékony; brutális ellenfél, ám végtelenül gyengéd barát.

A Cane Corso molosszus kutyák csoportjába tartozik, az ezzel járó, ókori római hadjáratok és arénák, majd késő középkori vaddisznóvadászatok vérgőzös múltjával a háta mögött. Ennek ellenére meglehetősen fiatal fajtának mondható, hiszen patinás történelme dacára, az FCI csak 1996-ban vette föl a hivatalosan elismert fajták listájára.

A harcos múlt és a nagyvadak vadászata nemcsak megfelelő fizikumot, hanem stabil idegrendszert és rettenthetetlen bátorságot követel. Eme tulajdonságait oly maradandóan őrzi, hogy Olaszország bizonyos területein a mai napig használják vaddisznóvadászatra, ahol nem a vad összezavarása, csaholása, hanem annak elfogása a feladata. Ebben a küzdelemben a Corso egyetlen esélye – akárcsak a régmúlt csatákban – , ha szemtől-szemben, hatalmas testi erejét és állkapcsának romboló szorítását használja, ellenkező esetben a makrancos sertés-ős egy-kettőre agyar élre hányja, mely Virág elvtárs szavait idézve: „ …nem éppen egy népünnepély…” Mindezekből következik, hogy a Corso nem kispályás kutyafajta. Az 58-68 centis marmagassághoz párosuló 38-50 kilós testtömege robosztus kiállása, átható tekintete a legtöbb emberre mély benyomást gyakorol, akik ritkán mennek el úgy mellette, hogy „ez is csak egy kutya…”.

Persze óriási hiba volna az eddigiek alapján ügyeletes „halálosztót”, vagy „sátán kutyáját” látni, vagy láttatni benne, mert páncélinge alatt, mélyen érző szív dobog és ez a Cane Corso igazi lényege.

Megjelenése, jelleme és temperamentuma egészen sajátos egyveleget alkot, mely rendkívül imponáló módon kristályosodik ki. Egy molosszus hátrányaként felróható, elnehezedett, nagy test, lomhaság, a Corso számára ismeretlen fogalmak. Leginkább a nagymacskákhoz hasonlítható, amint plasztikusan kötegelt izomzata, méretéhez képest meglepő lendülettel és agilitással, ám mégis puha ruganyossággal mozgatja testét.

„A szem a lélek tükre”. Nincs ez másképp Cane Corso esetében sem. Méltóságteljes pillantása szinte az ember veséjéig hatol. Tekintete nem gyilkos indulattól vezérelt, parázsló méregetés, hanem, magabiztos, higgadt önbizalomtól sugárzó, nem hagyva kétséget afelől, hogy ez a kutya tisztában van erejével, tudja mire képes, de nem feltétlenül akarja azt minden áron és mindenkivel szemben bizonygatni, hiszen erre nincs semmi szüksége.

Nem meglepő tehát, hogy a lépten-nyomon való kötekedés, vagy a gyengék terrorizálása idegen tőle.”

Forrás: Balaskó Norbert