Közép ázsiai juhászkutya nevelése, tanítása
Időben kell reagálni, késlekedés nélkül, és mindig! Nagy figyelem kell a kutya felé, ha formálni akarjuk.
8 hetes kortól, amikor átvesszük a mama kutyától a stafétabotot, egy meghatározott rendszer szerint haladunk. Ezt a kutya fejlődése diktálja, no meg a kitűzött távoli cél.
Régen is így neveltük! Aki nem, az hat – hét hónapos, egy éves korban próbálta kiképzéssel elérni a jól nevelt kutyához vezető utat! Bosszankodott, küzdött, beiratkozott egy kutyaiskolába vagy feladta és az időre bízta a dolgot.
Fárasztó és izzasztó dolog, egy addigra már erős, nagytestű kutyával, aki addigra megszokta, hogy kedve szerint cselekedhet! Erős kényszerrel, fájdalmat okozó eszközökkel viszonylag rövid idő alatt eredményt lehetett elérni, de eközben a kutya és az ember közötti kapocs sérült, oda lett a bizalom. Igaz, ezt helyre tudtuk hozni, mert kemény, erős kutyákat kerestünk és tartottunk. Ám belőlük van a legkevesebb, sokkal több a puha, hajlékony kutya. Más kiképzési technikákat kellett keresni.
Fokozottan igaz ez minden fajtára, nem véletlen, amiért kiemelten tanácsolják a tenyésztők, hogy kevés kényszerrel, kedves, de határozott neveléssel állj neki!
A pozitív megerősítés, a játékos tanulás már néhány hónapos korban segít, mert nem töri meg a kutyát és jó alapokat ad! Ehhez az embernek kell, egy szemléletet elsajátítani, neki kell tanulni, hogy tanítani tudja a kutyát! Tanítsd, neveld, formáld, hogy felnőve örömed és ne bosszúságod forrása legyen! Azt kell megtanulnia, mit tehet, mi az elvárt viselkedés, amiért én elégedett vagyok! Amiért én jutalmazom. Nem arra kell fektetni a hangsúlyt, hogy jaj, ezt ne csináld, hanem arra, hogy ezt csináld, így várom el tőled!
Ezért van minden fajtánál ugyan az a váz, ami eligazít. Főleg itt a városban, hiszen ugyan abban a környezetben és ugyan olyan elvárásoknak kell megfelelni a fajtáknak.
Kisvárosban, falusi környezetben annyival könnyebb, hogy jóval kevesebb inger éri a kutyát, kevesebb emberrel, kevés idegen kutyával kell találkoznia. De! A kölyökkutya fejlődési üteme ugyanaz, így az első hat hónap a megismerés az alapozás, a szokások, napirend kialakítása.
Kölyök Közép-ázsiai juhászkutya nevelése
Az első hat hónap az alapozás, a szocializáció, amit komolyan kell venni. Nem szabad elhanyagolni, halogatni, mivel még könnyedén formálhatjuk, alakíthatjuk a kölyök ázsiait.
HOSSZÚ HÓNAPOK, folyamatos tanulásnak kell következnie a kis ebbel, hiszen a kutya fejlődésével más-más szakaszok, problémák, megoldandó feladatok lépnek be az életünkbe.
Reménytelennek tűnő helyzetek, lassú haladás érzése van az embernek, amikor kölyökkutyát nevel. Olyan jó lenne, ha a kutya mindent tudna, csak öröm lenne minden együtt töltött idő.
Ezzel szemben, nem lehet vödörrel önteni a tudományt, a kis ázsiai fejébe sem – bármennyire is szeretnénk. Irreálisan magas követelményeket állítani nem érdemes, hiszen a kölyök szervezetének fel kell épülnie, elég érettnek kell lennie fejben, agyilag.
Az alapok lerakását komolyan kell venni, ne csak elvárásokat fogalmazunk meg a kutya felé!
Legfontosabb szempont, amit a kölyök Közép-ázsiai nevelése során figyelembe kell venni
Pihentető és hasznos tevékenység legyen mindkettőnk számára minden esemény! Úgy kell kihozni a kutyából a maximumot, hogy nekünk is, neki is öröm legyen.
Sok gyakorlással rakjuk le az alapokat
A mindennapi feladatok tanulásához, a problémamentes együttéléshez szükség van a kutya helyes jellemének felismeréséhez, ezért elengedhetetlen a szocializáció, sok közös élmény különböző helyszíneken. Intelligens, értelmes, de a tanításához – makacsságnak tűnő nagyfokú önállósága miatt – idő, türelem és találékonyság szükséges. A következetesség és határozottság nagyon fontos.
Figyeljük meg a Közép-ázsiai juhászkutyánk jellemét
- Hogyan reagál a kutya a környezeti ingerekre? Magabiztos, érdeklődő? Visszahúzódó, óvatos?
- Hogyan reagál idegen helyre, idegen tárgyakra, zajokra, szokatlan látványra, másik kutyára, idegen emberre, ismerősre? Magabiztos, érdeklődő? Visszahúzódó, óvatos? Zajokra érzékenyen reagál?
- Mennyire figyelmes, mennyire merül el a szagok világában?
- Mennyire gyors vagy esetleg lassú felfogású? Sokszor kell ismételni mire megért dolgokat? Vagy jó megfigyelő és hamar kedvünk szerint cselekszik?
- Mit történik, ha elfárad?
- Apró jelek, amiket érdemes tudatosan szemlélni. Ne csak elvárásokat támasszunk a kutya felé saját igényeink szerint, hanem figyeljünk rá is!
Mi az, amit biztosan tudunk a Közép-ázsiai juhászkutyáról?
FCI II. FAJTACSOPORT
Schnauzerek, pinscherek, őrző-védő ebek, masztiffok Szekció 2.Masztiffok Típus 2.2 Pinscherek
Fajtagazda ország Oroszország Érvényes standard: angol Kiadás éve 1993
„VISELKEDÉS ÉS TEMPERAMENTUM: Magabiztos, kiegyensúlyozott, csöndes, büszke és független. A kutyák nagyon bátrak és nagy a munkabírásuk, kitartásuk és a természetes területvédő ösztönük. Jellemző a fajtára a nagyragadozókkal szembeni félelem nélküliség.”
Mint minden fajtánál, itt is meg kellett tapasztalni, hogy mi a „legenda” mögött a valós kutya, miben más, miben eltérő a már ismert fajtákhoz képest.
Mi derült ki?
Nem szolgálati kutya, nem nagyvárosi, embert kísérő kutya, de nem is sport kutya.
Persze, hogy nem az, így nincs is létjogosultsága az összehasonlításnak! Nem kérték tőle sosem azt a fajta együtt működést az emberrel, mint amit a szolgálatra kiválasztott fajtáktól elvártak, de egy igazi területőrző eb feladatát szánták neki.
„A Közép-ázsiai juhászkutyát leginkább szarvasmarhák, karavánok és a tulajdonos lakóhelyének őrzésére használták és szigorú természetes szelekción ment keresztül ez a fajta. A kemény életkörülmények és az állandó harc a ragadozókkal befolyással volt a kutya alakjára és jellemére is és így egy erős, félelem nélküli kutya jött létre, mely megtanulta, hogyan takaríthat meg energiát. Az ősi tartózkodási helyeken a közép-ázsiai juhászkutyát leginkább a nyájak ragadozók elleni védelmére és őrző-védő kutyaként is használták.”
Standard magyarul: Karakán Klub
A kutyaiskolás fegyelmező, IPO vizsgarend szerinti őrző-védő, nem volt erőssége, így más utat kell választani neki. Ezt tartva szem előtt:
„A cél megállítani és megfutamítani az ellenfelet anélkül, hogy közben komolyan megsérülnének. Ehhez nemcsak fizikai erőre, hanem kifinomult intelligenciára és fejlett önálló problémamegoldó képességre is szükségük volt.”
Forrás: Balaskó Norbert: Kutyafajta Kalauz – Közép-ázsiai juhászkutya (Kattints a linkre a teljes cikkért!)
Ma már mindez, csak gondos felnevelkedéssel az alomban, szocializációval háziállatra, néhány emberre, más fajta kutyákra, az ember irányításával tud megvalósulni. Ezért az ember irányítása a kezdeti lépések egyengetése nem maradhat el!
Tényleg fektessünk hangsúlyt a szocializációra, főleg ha kiállítási karrier is szerepel a terveink között, ne maradjon el a fiatal kutya pallérozása sem, persze figyelembe véve a fajta jellemzőit, önállóságát. Kerüljük az erőszakot, de a határozottság, a következetesség nem maradhat el. Egészség, kiegyensúlyozott idegrendszer fontos szempontok, hogy a kutyánk örömünk, ne bosszúságunk forrása legyen.
Így képzeld el a Közép-ázsiai juhászkutya nevelését
Tudj meg többet a fajtáról:
Pásztorkutyák munkában – A bátorság próbája
„A pásztorkutya önállóan kell, megoldja a veszélyes helyzeteket, de meg kell, oldja, mert ha elrabolják mellőle a jószágot, akkor a pásztor végez vele. És csak annyit harcol, amennyit föltétlen muszáj, mert eredeti környezetében mindig alultáplált, és egy óra múlva, ahogy elvonultak a tolvajok balra, jöhetnek a farkasok jobbról. És ez nem tízperces játszma. Hajnalban pedig már indulni kell a nyájjal 20-30 kilométeres útra, esetleg éhgyomorral és szomjasan.
És mindenki hajlamos megfeledkezni, hogy a szolgálati kutyák mögött jó, ha bő 100 év áll, a pásztorkutyák mögött 10 ezer év. És megnézném azokat a szolgálati kutyákat, amelyeket falkában lehet tartani, -30 fokban a csupasz földön, hébe-hóba maréknyi vacak élelmen. Másrészről egy pásztorkutya soha sem fog beleugrani egy ellenséges tömegbe, mint egy jó tömegoszlató kutya, de nem is ez a dolga. És a működésbe hozott géppisztolyt sem fogja kitépni a terroristák kezéből.
A szolgálati kutyák specializált kutyák. Néhány dologban jobbak és használhatóbbak, mint a pásztorkutyák, de több dologban gyengébbek és sérülékenyebbek is. Ez az ára minden szakosodásnak. Ráadásul arra, amiben jobbak, legtöbb embernek nincs szüksége a mindennapokban.”
Forrás: Balaskó Norbert: Kutyafajta Kalauz – A bátorság próbája /A pásztorkutyák valódi értéke napjainkban/ (Kattints a linkre a teljes cikkért!)
Krausz Győzőné
(a nevemre kattintva többet is megtudhatsz rólam és kutyás múltamról)
