Kutya vérmérséklet / temperamentum / idegrendszer típusok

A kutya tulajdonságainak, vérmérsékletének, ösztönvilágának figyelmen kívül hagyása könnyen oda vezethet, hogy az állat holmi automata roboteb lesz ahelyett, hogy “kiművelt értelmén” keresztül tevékenyen juttathatná kifejezésre természetes képességeit. Ha a kutya bízik gazdájában és mindig tudja, hogy az mit kíván tőle, akkor a parancsot végrehajtja. Amennyiben mégsem hajtaná végre a kapott utasítást, mielőtt elhamarkodottan megbüntetnénk, elsősorban azt döntsük el: nem bennünk (a tanítási módszerben) volt-e a hiba.

Forrás: Szinák János – Veress István: Nagy Kutyakönyv

Tehát ismerd meg a kutya vérmérsékletét, temperamentumát és ahhoz igazítsd a tanítási, nevelési módszert, illetve a célokat.

A kutya vérmérséklete (temperamentuma)

A vérmérséklet alatt azt értjük, hogy a kutya idegrendszere miképpen válaszol a környezet különböző ingereire.

A kutyákat I. P. Pavlov vérmérsékleti típusrendszere alapján négy idegalkati, viselkedésbeli alaptípusba sorolhatjuk be. Pavlov hangsúlyozta, hogy ezek a vérmérsékleti kategóriák természetesen csak meglehetősen elnagyolt vázai a kutyák tényleges karakterének. Annál is inkább, mert a négy idegalkati alaptípus nagyon ritkán fordul elő tisztán, önmagában.

Idegrendszer típusok / Temperamentumok

1. Élénk, kiegyensúlyozott, mozgékony (Szangvinikus)

Mozgékony, gyors, életre való, kiegyensúlyozott, igen könnyen motiválható. Hamar hozható ingerületi állapotba, de könnyen megnyugtatható, legtöbbször magától is hamar megnyugszik.

Képezhetőség szempontjából legalkalmasabbnak tekintett egyedek. Ők a legkiegyensúlyozottabbak, emellett élénkség és mozgékonyság a jellemzőjük. Az ingerlések és gátlások (pozitív és negatív feltételes reflexek) egyaránt könnyen kialakíthatók, és tartóssá tehetők a típus képviselőinél. Könnyen képezhető és a munkavégzés szempontjából a legmegbízhatóbbak.

2. Ingerlékeny, lobbanékony, féktelen (Kolerikus)

Túlságosan is vérbő, mozgékony, könnyen motiválható, gyakran magát hozza ingerületi állapotba, amihez kevés külső és belső inger is elég. Nehezen megnyugtatható, magától ritkán nyugszik meg. A kolerikus temperamentumú kutyák gyakran válhatnak agresszívvá.

Minden ingerre gyorsan reagálnak, a gátlások (fékezhetőség) kialakulása lassú bennük. Az ilyen állatok fáradhatatlanok, gyorsan és nagy energiával dolgoznak, de nagyon nehéz őket önuralomra, fegyelemre szoktatni. Vagyis ahhoz, hogy kontrollálhatóak legyenek (illetve képesek legyenek az önkontrollra) igen sok időre és energiára van szükség a gazdi részéről.

3. Nyugodt, lassú, nemtörődöm (Flegmatikus)

Nehezen ingerelhető, nyugodtságukon túlmenően sok egyedre a kifejezett lustaság is jellemző. Emellett mégis kiegyensúlyozott idegműködésűek, a kiképzésük türelmet igényel, de megfelelő bánás és módszerek alkalmazása esetén használhatók munkára is.

A feltételes reflexek viszonylag hosszabb idő után alakulnak ki bennük, viszont tartósan és szilárdan megmaradnak. A flegmatikus ebek kiképezhetők, de hosszú idő és sok kitartás, türelem szükséges hozzá.

4. Félénk, gátlásos, gyenge (Melankolikus)

Búskomor emberhez hasonlíthatók, igen gyengék az idegfolyamatok, többségben vannak a gátlások. Félénkségük és kiegyensúlyozatlanságuk miatt kiképzésre, munkára általában alkalmatlanok.

Rendkívül nehezen taníthatók. A körülmények kedvező összejátszása, a kiképző hallatlan türelme és szakértelme, gazda és kutyája szerencsés egymásra találása szükséges ahhoz, hogy jó legyen az együttélés.

kutyavásárlás előtt

Az idegtípusok meghatározása során soha nem beszélhetünk “tisztán” típusokról, hanem arról van szó, hogy az egyes idegrendszeri működések átfedésben vannak egymással. Eszerint nem beszélhetünk csak szangvinikus kutyáról, hanem például azt mondjuk helyesen, hogy kolerikusba, vagy éppen flegmatikusba hajló szangvinikus kutyánk van. Ebből mindjárt az is leszűrhető, hogy az átfedések közvetlenül követik egymást. Vagyis pl. melankolikusba hajló kolerikus kutya nem létezik.

A kutyák idegalkati osztályozásával kapcsolatban fontos hangsúlyozni, hogy a temperamentum vele született öröklődő tulajdonság ugyan, de a szocializálás körülményei, a környezet, a nevelés nagymértékben befolyásolhatja. A kutya idegalkati típusa tehát bizonyos keretek között megváltoztatható.

Forrás: Szinák János – Veress István: Nagy Kutyakönyv