Kutyanevelés szabályai
Néhány egyszerű szabály betartásával nagyban megkönnyíthetjük életünket a kutyánkkal – és nem mellesleg jobb kapcsolatot is alakíthatunk ki vele.
Ne feledjük: amikor egy kutya megért valamit, felismer egy szabályt, a legtöbb ember azt hiszi, hogy megtanította a kutyát és azt mindig úgy fogja ismételni, mert “tudja” így kell. A kutya azonban nem emlékszik emberi értelemben. Kondicionálni, rögzíteni kell, ami a feladatok ismétlésével jár, (csakúgy, mint egy kisgyermeknél). Egyformán és mindig ugyanúgy, hogy a feltételes reflex kialakulhasson!
Kutyanevelés szabályai: Következetesség, rendszeresség
Részlet Tremmel Nándor írásából:
A kutyatartóknál elkerülhetetlen, hogy kialakuljon egy rendszer, amely a kölyökkutyának is alkalmat nyújt egy biztonságos és állandó magatartás kialakítására. A kutyáknak – a falkaösztönnek köszönhetően – nem idegen a szabályok közti élet. A falka szigorú, megkérdőjelezhetetlen rend alapján működik, ebben a rendben mindenki tudja, hogy mit tehet, és mit nem. Tudja, hogy hol helyezkedik el a rangsorban, és ez egy biztonságos alapot ad az életéhez.
A kölyökkutyánkat tehát úgy kell nevelni, hogy a fejében legyen rend, tudja azt, hogy ki az úr a házban, tudja, hogy mikor mit tehet, és mit várunk el tőle. Meg tudja különböztetni a munka, a játék és a pihenés idejét, de ezt csak következetes rendszerességgel alakíthatjuk ki a kutyában.
Példa a rendszeresség kialakítására, a következetesség betartása mellett: a napi sétát mindig ugyanabban az időben, ugyanazon mozdulatokkal kezdjük. A megszokott helyről akasszuk le a nyakörvet, pórázt, és szertartásszerűen próbáljuk felszerelni a kutyát. Ennek a mozdulatnak a jelentősége nagyon hamar kialakul a kutyában. Megtanulja, hogy ez után a mozdulat után séta lesz, ezért azonnal az ajtóhoz rohan.
Legyünk következetesek, és ne menjünk a kutya után, várjuk meg, míg visszajön hozzánk, ültessük le, és csak nyugodt ülésben szereljük fel. Ha a felszerelés megtörtént, csak akkor induljunk az ajtó felé, ha ugrál, siet, megállunk, nyugtatjuk, következetesen addig nem indulunk sétálni, amíg a kölyök nyugodtan nem áll. Az ajtót addig nem nyitjuk ki, amíg a kölyök meg nem nyugszik.
Ha következetesen mindig így cselekszünk, kiskutyánk néhány nap múlva sétára induláskor nyugodtan, ugrálás nélkül fog készülődni. A napi séta alkalmával rengeteg az ismétlődő cselekvés, ha azokat mindig egyformán és következetesen tesszük, a kiskutyánk minden nehézség nélkül nagyon sok dolgot megtanul. A napi következetesen ismétlődő séták, játékos gyakorlatok a serdülőkorban sokkal maradandóbban, biztosabban vésődnek a kutyánkba, mint idősebb korban.
A kutyánkkal mindig következetesen foglalkozzunk, és úgy tanítsuk, hogy közben szinte észre se vegye, hogy mit is akarunk tőle. A siker fő feltétele, hogy a kutyával sohasem gorombán, hanem kedvesen, de határozottan, félreérthetetlenül foglalkozzunk.
Ne vigyük túlzásba a tanítást, a játék, a jutalom, a dicséret soha ne maradjon el, legyünk következetesek, ne feledjük azonban, hogy a dicséret soha nem felmentés a végrehajtandó gyakorlat alól!
Tehát mindig következetesnek kell lennünk a kutyánkkal, így és csakis így érhetjük el azt, hogy megértse, meg is csinálja, majd megtanulja, mit várunk el tőle.
Példák:
- Ha a kutyánkat tiltjuk valamitől, akkor azt vigyük is végig! Pl. ha valamire azt mondjuk, hogy “Nem”, akkor el kell érnünk, hogy a tiltott dolgot befejezze, mert ha 2 próbálkozás után ráhagyjuk, akkor nem fogja érteni, – megtanulni pedig végképp nem -, hogy mit szeretnénk tőle.
- Ha van egy viselkedés pl. papucsrágás, amit nem szeretnénk, hogy csináljon, akkor van a legkönnyebb dolgunk, ha azt következetesen tiltjuk minden alkalommal. Ha egy tönkrement papucsot odaadunk neki, akkor nehezen fog különbséget tenni, hogy melyik papucs engedélyezett számára és melyik nem, tehát előfordulhat, hogy mindegyiket rágni fogja! Ha nem akarjuk, hogy papucsot rágjon, akkor az a legegyszerűbb, ha soha semmilyen papucsot nem engedélyezünk neki se otthon, sem máshol.
- Kutyanevelés, sétáltatás, játék közben, ha kérünk, mondunk valamit a kutyának, akkor el kell érnünk, hogy megcsinálja! Ha egyszer legyintünk, másodszor legyintünk, akkor harmadszorra már sokkal nehezebb dolgunk lesz, mert próbálkozni fog, hiszen már máskor is elsunnyoghatta. Ha mindig, minden alkalommal következetesek vagyunk, akkor meglepően hamar megtanulja a kutyánk, hogy mit szeretnénk, és mit nem.
FONTOS! Ez nem azt jelenti, hogy ha nem teljesíti a kérésünket, feladatunkat, akkor kiabáljunk vele vagy büntessük meg! Azt jelenti, hogy segítsük őt és mutassuk meg neki, hogy pontosan mit szeretnénk még akkor is, ha az adott dolgot már tudnia kéne!
A kutyanevelés soha nem lehet hangulatfüggő! Engedetlenség, érdektelenség esetén a mindennapos, otthoni körülmények között is nyeljünk egy nagyot, vegyünk egy mély levegőt és higgadtan érjük el, amit kell.
Ha elkezdtünk foglalkozni a kutyával, de fáradtak, nyűgösek vagyunk, akkor inkább hagyjuk abba és ilyen állapotban ne kutyázzunk, mert többet ártunk vele!
Kutyanevelés szabályai: Dicséret
Nagyon fontos a dicséret! Ne fukarkodjuk vele és figyeljünk rá oda, hogy jókor, jó ütemben – tehát azonnal dicsérjünk! Ha a kutyánk olyan dolgot tesz, amit elvárunk tőle, – pl. egyszerű helyzeteknél is, amikor a számára kijelölt helyen végzi el a dolgát – akkor nagyon-nagyon dicsérjük meg! Ebből érteni fogja, hogy jó dolgot csinált, s előbb-utóbb törekedni fog arra, hogy a kedvünkben járjon.
