Rottweiler gyerek mellé

Mottó: A kutya nem játékszer, de jókat lehet játszani vele! Rendre előbukkan a kérdés, hogy rottweiler való e gyerek mellé. Természetesen való, de néhány szabály betartásával!

Az első és legfontosabb, hogy a kutyát, nem a gyereknek veszünk, hogy ő majd gondozza, neveli! Ez bizony a felnőtt családtagokra vár. Utópisztikus elképzelés, hogy a gyerek, aki maga is nevelésre szorul, felelős gazdi tud lenni! Önmagát se tudja felnevelni, miként is birkózna meg a kutya nevelésével?

Fokozottan így van ez egy nagytestű kutyánál, de a kistestűek sem kivételek ez alól. A rottweiler se különleges eset, de egy nagy, erős őrző-védő fajta nem gyerekjáték! No, de csapjunk bele, néhány gondolat, példa, a gyerek és a rottweiler kapcsolatáról.

Minden gyerek szereti a kiskutyát? És fordítva?

Személyes példával kezdem. Nálunk (Siroccó Rottweiler Kennel) adott egy élethelyzet, azt fogom bemutatni elsőre. Tévedés azt hinni, hogy mindenki úgy születik, hogy szereti a kutyát és felhőtlenül boldog a társaságában. Az sem igaz, hogy minden kutya szereti a gyerekeket, sőt gyerekszerető fajták sem léteznek. Minden kutya és minden gyerek egyéniség. A kutyának, a gyereknek, esélyt kell adni az ismerkedésre, „valakinek” be kell mutatni őket egymásnak. Ideális esetben egy gyakorlott felnőtt teszi ezt meg.

Most a lenti két példában én vagyok ez a koordinátor. Az alábbi két videón Kende unokánk 8 éves, születésétől kezdve nem nagy kutyarajongó. Nem velünk élt így ritkán találkozott kutyával. Majd haza költöztek. Nálunk kötelező kutyássá válni, de nem erőltettük rá, tudomásul vettük az ő igényeit. Szépen fokozatosan szoktattuk hozzá a kutyákhoz, mindig igazodva az ő tempójához. Ugyan így tettünk a kutyákkal is. Egyikőjüket sem erőltettük a másikra. Addig voltak együtt, amíg mindenki jól érezte magát.

Tehettük ezt azért, mert a környezetünk úgy van kialakítva, hogy mindenkinek van tere, van elvonulási lehetősége. Ezeken a videókon már a magabiztos, „kutyaszerető” Kendét láthatjuk. Ennek ellenére ott vagyok mindig a közös játékuk közben. Figyelek, beavatkozom, ha kell!  Hamar megértik a kiskutyáink, hogy a gyerek nem játékszer!  A gyereknek meg azt kell megtanulni, hogy nem futkározhat, ugrálhat, sikongathat a kiskutya közelében. Más játékot kell játszani, pl. labdát dobálhat neki, vagy jutalomfalattal kötheti le a figyelmét.

Gyerek és a rottweiler

Fontos! Nem kell felpörgetni a kiskutyát játékkal, hanem inkább lassítani célszerű a gyerek társaságában. Kölyökkutyának sétákkal, szabad rohangálással kutyatársaságban lehet és kell a feles energiáit levezetni, nem a gyerekkel való futkározásban! Ez  a futkározás kényelmesnek tűnik, mert lefárad a kutya, ám ez csak látszólag jó játék. Nem attól érzi igazán jól magát a kutya, ha megpróbáljuk szórakoztatni a saját igényeink szerint.

Sok ember képzeli azt, hogy a kutya felhúzható és kikapcsolható igény szerint, neki kötelessége jól viselkedni! NEM így van! Amikor megtanítjuk egy hibás viselkedésre, ugyan annyi idő átnevelni egy jóra! Ráadásul a kutya hamar lenövi a gyereket, úgy fizikailag, mint fejlődési ütemében. Akkor szembesülhetünk vele, hogy fellöki, figyelmen kívül hagyja, nem tiszteli eléggé a gyereket és ez akár balesetekhez is vezethet. Gondolkozzunk előre!

A gyerek és a rottweiler közös tanulása

Lássunk  konkrét példákat, mit játszhat a gyerek és a kutya. Kende és a kölykök.  Sok-sok plüss tettem ki, ami érdekes és cipelni való, arra tereltem a kiskutyák figyelmét. A gyerek nem önmagát kínálja fel játékként! Közös játék a cél, ahol a kölyök is és a gyerek is tanul! Megtanulják, hogy nem egymás játékszerei, de ha együtt vannak, kölcsönösen figyelnek egymásra! Sem a gyerek, sem a kutya nem tudhatja, mi lenne a jó megoldás. Meg kell tanítani nekik! Persze itt is kell egy irányító, ez én vagyok, még ha nem is látszom a videón.

Számtalan élet adta lehetőség, megoldás, amit mindenkinek magának kell megoldania. Bizony fel kell készülni erre! Senki ne várja, hogy majd a kölyökkutya tanítás és irányítás nélkül tudni fogja és „hibátlan” kutyává cseperedik! A kölyökkor az alapozás, amit itt elmulasztunk, az később sokszorosan visszaüt.

Mi van akkor, ha a kutya előbb volt, mint a gyerek?

Picit egyszerűbb dolgunk van, ha jól nevelt, jól szocializált kutyának mutatjuk be a gyereket. Meg kell őket ismertetni egymással és először a kutyának, majd a gyereknek is meg kell tanítani, mit várunk tőle.

Kicsi gyerek nem maradhat felügyelet nélkül a kutyával! Rövid időre sem! Mindig kell a kontroll, a figyelő szem! Legyen erre is néhány példa. Lucifer és Norbika. Lucifer kiskamasz volt, amikor Norbika megszületett. Apa gazdi feladata volt kormányozni a kutyát és remekül sikerült az összeszoktatás.

Krausz Győzőné
(a nevemre kattintva többet is megtudhatsz rólam és kutyás múltamról)