Francia bulldog

„Mint ahogyan az kialakulásából látható, a francia bulldog igen korán kedvenccé avanzsálódott, és ezen státusa csak erősödött az idők folyamán. Ez teljességgel érthető, hiszen igen eredeti, bár egyesek szerint korántsem előnyös külsejéhez rendkívül kellemes jellem társul, mely többnyire a fajta mellé állítja az optikai valóság hatására elbizonytalanodókat.

A csöppnyi bulldog első és egyik legmarkánsabb szexepillje a tekintélyes távolságon átívelő fülei közé ékelődött bulldog ábrázata, vagy inkább arca. Valószínűleg az emberi arcberendezéshez való hasonlatosság miatt, a nyomott orrú fajták általában, a francia bulldog pedig különösen kifejező mimikával rendelkezik. A hol bölcsen elgondolkozó, hol búbánatos legtöbbször azonban vidáman nevető arckifejezése, aktuális érzelmi állapotának megfelelően barázdákba rendeződő ráncok jelentőségteljes fülmozgatás és mesterien hatásvadász módon adagolt szusszantásoknak köszönhetők. Ha akad olyan kőszívű ember, akit ezzel sem képes levenni lábáról, elég, ha megmutatja gazellaszerűnek egyáltalán nem nevezhető mozgását. Dúsan izmolt testének hála, kecsessége egy farönkével vetekszik, bár nem mondhatni, hogy ez bármilyen testmozgásban is akadályozná, sőt élénk és kifejezetten szeret mozogni. Persze a fizika és saját teste korlátait nem tudja túlszárnyalni, ezért aktív, sportos életmódot folytató emberek számára nem lesz ideális partner, noha lelkesedése, bulldogos elszántsága és önérzete időnként pótolja alkatbeli hiányosságait. A közelmúltban hallottam egy olyan francia bulldogról, aki egy agárral volt baráti viszonyban. A „Stan és Pan duó” rendszeresen együtt jelent meg edzéseken és a kis bulldog ugyanolyan lelkesedéssel vetette bele magát a vágtákba, mint nyakigláb cimborája. Kettejük összecsapásának eredménye természetesen boritékolható volt, a francia ennek ellenére minden alkalommal teljesítette a távot és némi időhátránnyal ugyan, de hallatlanul boldogan ért célba.

Mindemellett kényelemszerető mivolta hamar megmutatkozik, egy kanapé, vagy párna közelében. Ilyenkor rekord sebességgel megtalálja a számára legmegfelelőbb pihenő alkalmatosságot, ahol aztán hosszasan lustálkodva elmélkedik az élet dolgain…

Világnézete leginkább a derék boxerekéhez hasonlatos: játssz és szeress! (Lehetőleg minél többet) Ebben a francia bulldog szinte felülmúlhatatlan. Szeretteihez sziklaszilárdan ragaszkodó, végtelenül családcentrikus kis jószág, aki optimistán tekint az őt körülvevő világba és mindig kapható némi bolondozásra, mókára. A gyermekeket kifejezetten kedveli és abban a szerencsés helyzetben van, hogy masszív felépítése miatt a gyűrődést jól viseli, hisz még a legvásottabb lurkók is előbb tesznek kárt egy bowling golyóban, mint benne.

Éberségét semmi sem kerülheti el (kivéve persze, ha nem pont a díványon húzza a lóbőrt) és a rá jellemző lelkesedéssel jelzi az idegent, mely inkább barátkozásra való invitálás, mint komoly házőrzési szándék. Ezt célzó igyekezetét jobb kifejezés híján ugatásnak szokás titulálni, bár az ekkor keltett hanghatásról előbb asszociálnék egy vödörbe tuszkolt rozsomák kaffogására, mégis vitathatatlanul jópofa zörejeket eredményez, mely megérdemelne egy önálló nyelvi meghatározást.

Eme akusztikus sajátosságok oka nyilvánvalóan a rövid arcorri elrendezésben keresendő, ám ennek kapcsán figyelemreméltó, hogy a francia bulldogra nem jellemző a túlzott nyáladzás, mely általában a nyomott orr kellemetlen és kényszerű velejárója.

Az aprócska bulldog alapvetően barátságos természete nemcsak az emberekre terjed ki. A környezetében fellelhető összes élőlénnyel szemben jóindulatúan viselkedik, ezért nem ritka, hogy többedmagával tartják, vagy a már meglévő eb mellé társnak, második kutyának veszik.

Gyökereit tekintve nem kifejezetten kertbe való eb, s bár jó néven veszi, ha lehetősége van naponta egy kis hancúrozásra a szabadban, alaphelyzetből mégis vérbeli lakáskutya.

A legtöbb francia bulldog egyéniségéből fakadóan nagyszerűen megállja a helyét a „stand up comedy” műfajában és komplett estét betöltő show műsorral képes szórakoztatni szeretteit. Eredendően nem a kutyaiskolák sztárjai, mivel többre becsülik a született tehetségből fakadó bolondozást, mint a feladatok parancsra történő precíz végrehajtását. Ezzel együtt léteznek engedelmes szintig jutó, vagy agility-ző francia bulldogok is, de nyugodtan állíthatjuk, ők azok a kivételek, akik erősítik azt a bizonyos szabályt…”

Forrás: Balaskó Norbert