Veszettség

Okozó: vírus.
Lappangási idő: 15-60 nap.
Tünetek: levertség, ingerlékenység, nyálzás,rángógörcsök, agresszivitás, bénulás.
Védekezés: védőoltás.

Valamennyi emlős háziállat és az ember is megkaphatja, de elsősorban kutyák és macskák, továbbá vadon élő húsevők: farkasok és rókák között gyakori. Indiában évente mintegy 10.000 ember hal meg veszettségben. Dél-Amerikában a vámpírok terjesztik, Európában inkább a rókák.

Veszettség Magyarországon

róka - veszettség

Hazánkban is elsősorban a róka az elsődleges veszettséghordozó, de minden feltűnően szelíden viselkedő vadállat, amely az embert a közelébe engedi, joggal lehet gyanús – nem tanácsos hát hozzányúlni! A betegség rendszerint halálos kimenetelű, nem gyógyítható. Magyarországon a veszettség elleni kötelező évenkénti védőoltások bevezetése óta a kutyák veszettsége lényegében megszűnt.

Veszettség terjedése

A kórokozó az úgynevezett neutrotop vírus, amely az idegrendszerben szaporodik el. A vírus az idegrendszeren kívül előfordul az állatok nyálában és könnyében, esetenként a tejjel is kiválasztódik. Rendszerint úgy terjed, hogy a fertőzött állat megharap egy másikat, ezáltal a nyálából a harapott sebbe továbbítja a vírust. Bejuthat a szervezetbe bármilyen bőrsérülésen, továbbá a pofa, az orr és a szem nyálkahártyáin keresztül is. A kutyákon kívül a macskák, rókák, farkasok és borzok is terjeszthetik a bajt.

Veszettség lappangási ideje kutyáknál

A veszettség lappangási ideje 15-60 nap. A nyilvánvalóan beteg állatokon kívül látszólag egészséges egyedek is megkaphatják a kórt, tudniillik lappangási idejének utolsó napjaiban az állat nyála már tartalmazza a vírust, ezért a veszettség kitörése előtt 2-6, kivételesen 8 nappal is fertőzhet! A lappangási idő alatt a veszettség vírusa az idegpályákon keresztül eljut a test minden részébe, így az agyvelőbe is.

Veszettség tünetei, jelei

Az első árulkodó jel rendszerint a testhőmérséklet megváltozása. Ebben az időszakban rendkívül nehéz felismerni, hiszen a hőemelkedés sokféle más bajra is jellemző. Az általános tünetek: a kutya nyugtalan, bizonytalan, túl kedveskedő vagy túlságosan félénkké válik. Egyes állatok étvágya normális, másokat biztatni kell, hogy egyenek. Előfordulhat, hogy a beteg ebek képzeletbeli tárgyak után kapkodnak, vagy, amikor kitágult pupillát észlelhetünk, olykor viszont a lázon kívül egyéb tünetek nem jelentkeznek. Egyik másik beteg állát nyalja, harapja vagy éppenséggel marcangolja a marás helyét.

A betegség második szakaszában, amely rendszerint egy-két hétig tart, a kutyák rendkívül nyugtalanok, szinte dühöngenek. Magatartásuk agresszív, széttépnek minden útjukba kerülő tárgyat, összeverekednek más kutyákkal, megmarják azokat, megtámadják az embereket is. Ezt nevezik dühöngő veszettségnek.

kutyák, harapás, veszettség jelei

Az ilyen állatok általában érzéketlenek a fájdalomra, s odacsapnak, vagy odaharapnak ketrecük rácsaira is. A hangszalag részleges bénulása következtében még hangjuk is megváltozik, olykor görcsös rohamot kaphatnak, s ez halálos lehet. A szemmozgató izmok bénulásának néha kancsalság az eredménye, s ettől “arckifejezésük” alattomosnak tűnik. A garatizmok görcse miatt a nyelés olyan nagy fájdalommal jár, hogy nemcsak az eleséget, de még a vizet is visszautasítják. A veszettséget éppen ezért víziszonynak is nevezik. Később a nyelv és garatizom megbénul, a nyelés lehetetlenné válik; bőséges nyál csurog a szájból.

A harmadik szakaszban a bénulások súlyosbodnak, a beteg állat nyelve előreesik, állkapcsa lelóg, száját állandóan nyitva tartja. A bénulások átterjednek a törsz és az elülső, majd a hátulsó végtag izmaira, végül az eb teljesen mozdulatlanná válik és elpusztul.

Előfordul olykor az úgynevezett csendes veszettség is. Ilyenkor a dühöngési szakasz elmarad, az állat kedvetlen, szomorú, végül is megbénul, és a betegség negyedik, ötödik napján rendszerint elhullik.

A veszett állatot tulajdonosa köteles bejelenteni a hatóságoknak. A betegségre, illetve fertőzésre gyanús húsevőket, különösen ha embert martak, 90 napig gondosan elkülönítik, megfigyelés alatt tartják. Mivel a veszedelmes kórt elsősorban a kutyák terjesztik, a veszettség megállapításától 90 napig tartó ebzárlatot rendelhet el a hatóság. Az ebzárlat ideje alatt minden kutyát és macskát elzárva, illetőleg megkötve kell tartani úgy, hogy azok más kutyákkal vagy macskákkal ne érintkezhessenek. Az ebzárlattal sújtott területről kutyát vagy macskát csak hatósági állatorvos kedvező eredménnyel záródó vizsgálata után és engedélyével szabad kivinni.

Veszettség elleni oltás

A veszettség elleni védőoltás minden 3 hónapos kort betöltött kutya számára kötelező. Az oltást Budapesten a kerületi, vidéken a körzeti állatorvosok végzik. A be nem oltott kutyákat hatósági rendelkezésre kiirthatják. A védőoltásokat minden évben megismétlik.

kutya oltások, fecskendő

Veszettség terjedése állatról emberre

A diagnózis felállítása…

Az ember ugyancsak fogékony a veszettség vírusa iránt. Megbetegedését az esetek túlnyomó többségében beteg kutyák vagy rókák marása okozza. A lappangási idő tág határok között ingadozik, általában 5-8 hét, de lehet 5 nap, esetleg több hónap is.

Veszettség tünetei emberen

Az első tünetek: hőemelkedés, lehangoltság, a marás helyének viszketése. Később görcsös rohamok jelentkeznek, a nyelés nehezül, a szájból bőséges nyál ürül, végül a kutya megbénul. A veszettség kitörését az esetek java részében megakadályozhatjuk, ha a sebet azonnal fertőtlenítjük, és amilyen gyorsan csak lehet orvoshoz fordulunk.

Forrás: Szinák János – Veress István: Nagy Kutyakönyv