Kutya fülvágás, kutya farokvágás

Rottweiler a „farkas” kutya

„Kutyáink közlésrendszerének, más kutyákkal és velünk, emberekkel történő kommunikációjának egyik legfontosabb formája a testbeszéd. Mozgásukkal, testrészeik különböző tartásával tudják közölni gondolataikat, érzelmi és idegi állapotukat, cselekvési szándékaikat. Az egymással kombinált testrészek szignálrendszeréből valódi “kutyabeszéd” jön létre, amelyet az emberi testbeszéd fogalomrendszerében a pantomimjátékhoz hasonlíthatunk.” ( Stefan Siman 2006. A kutyák beszéde)

Az interneten való böngészés adta lehetőség, hogy honlapokon, különböző közösségi portálokon, számomra lezártnak tekintett téma újra és újra előbukkan. Így van ez, a rottweiler farok csonkolásával is. Kezdetben türelmesen érvel az „ember lánya”, azaz én. Azt gondolom, hogy csak tévedés, figyelmetlenség, hogy valaki nem tudja, ami hosszú-hosszú évek óta tény. A rottweilernek, sok-sok fajtához hasonlóan hosszú farka van.

1994-óta beszédtéma ez itthon. Német állatvédők egyre sürgetőbben léptek fel, a kozmetikai beavatkozások ellen, ami a kölyökkutyáknak indokolatlan fájdalmat okoz. A mi fajtánk is érintett volt, mert kettő napos – egy hetes korban csonkolták a kölykök farkát, hogy a standard szerinti kinézetnek eleget tegyenek. Az FCI-n belül, a rottweiler standardadó országa Németország, pontosabban a Német Általános Rottweiler Klub (ADRK). Az ő iránymutatásuk mindenkire érvényes, a nemzetközi szervezeten belül. Így mi is igyekszünk az ő előírásaik szerint, rottweilert tenyészteni. Persze nem „önként és dalolva”, meg nem azonnal, naprakészen követjük őket, de igyekszünk. 1998-ban végérvényessé vált, hogy nincs más út, a döntés végleges. A rottweiler „farkas” kutya lesz.

Rottweiler farokkal - Töreki Veronika fotó
Töreki Veronika fotója

Az akkori írásokat olvasva, bizony ez a döntés, heves ellenállást váltott ki bizonyos tenyésztői körökben. Nekünk se nagyon tetszett az ötlet, mert évtizedekig így szoktuk meg, természetes volt, hogy a rottweilernek kis csuti farka van. Ezen kívül, nem igazán agyaltunk a témán, mert hamar elfogadtuk, hogy számtalan előnye van.

Eltelt egy kis idő, amíg a standardváltozás az FCI-n belül is hivatalossá, kötelező érvényűvé vált. Akkorra már meg is barátkoztunk a gondolattal és tudtuk, hogy a dolog visszafordíthatatlan.

A rottweilernek hosszú farka van

2004-ben így gondoltuk, és Balaskó Norbert, cikkében így tolmácsolta a gondolatainkat:

– Tenyésztőként, illetve tulajdonosként hogyan élték és ítélték meg az időközben bevezetett farokkurtítási tilalmat?

– Be kell, hogy valljam, vegyes érzelmekkel kóstolgattuk a hosszú farkú rottweiler gondolatát – mondja Tünde. – Kicsit úgy éreztük, hogy ezzel a fajta elveszíti jellegzetességét, ezáltal tenyésztésének több évszázadra visszatekintő múltja kérdőjeleződik meg. Ugyanakkor kicsit meg is könnyebbültünk, hiszen tenyésztőként kénytelenek voltunk vágatni kiskutyáink farkát, ami korántsem kellemes… Egy váratlan esemény azonban aztán segített eloszlatni bizonytalanságunkat. Történt ugyanis, hogy egy leendő tulajdonos ragaszkodott hozzá, hogy az általa kiválasztott kiskutya farkát ne csonkoljuk. Kérésének eleget tettünk, és meglepődve tapasztaltuk, hogy a farokkal rendelkező kölyök gyorsabban és intenzívebben fejlődött, mint csonkolt farkú testvérei. Ezt követően minden alomban meghagytuk a kiskutyák farkát és kiderült valóban egyenletesebben és erőteljesebben fejlődnek, mint a korábbi, vágott farkú társaik.

– Tudni kell, hogy a kölykök pár napos korában végzett farok kurtítási beavatkozás közel három hét alatt gyógyul – folytatja tovább Győző. – A beavatkozást követő első hétben a kiskutyáknak komoly fájdalmaik vannak. Nyűgösek, sírdogálnak, rosszul táplálkoznak, és keveset alszanak. Mindez természetesen anyjukat is megviseli, viselkedése nyugtalan, állandóan tisztogatni, gondozni akarja panaszkodó kölykeit, ráadásul az idegeskedés tejtermelését is negatívan befolyásolja. Ez a stressz, bár a kutya életében igen rövid ideig tart, komoly mértékben kihat további fejlődésére. Emellett további előnyeit is felfedeztük a csonkolás elhagyásának. A hosszú farok egészségügyileg segít a végbéltájék kifeszítésében, ezáltal csökkentve a gyulladások előfordulását. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a kutya farok jelzései meghatározóak a fajtársakkal való érintkezés során. Azt tapasztaltuk, hogy farokkal rendelkező kutyáink probléma mentesebben illeszkednek be a kutyafalkába, mint csonkolt farkú társaik. Szerintem sok kutyák közötti félreértés adódott ebből a múltban, hiszen a természetes kifejezésmódjában gátolt kutya bizonytalanságot, bizalmatlanságot, ellenségeskedést szül fajtársaiban.

Mindent egybevetve abszolút elfogadtuk és egyetértünk a természetesen hagyott farok elvével. Hamar beláttuk, hogy a hosszúra hagyott farokból származó előnyök valóban a kutyák érdekeit szolgálják, számunkra pedig ez a legfontosabb. Gyakorta hallom az ellenzők táborából, hogy szerintük a meghagyott farok azért rossz, mert „zavarja a kutyát a munkában”. Mi pont ennek ellenkezőjét valljuk. A hosszú faroknak igen fontos szerepe van az egyensúly és fordulékonyság biztosításában. Ezt csonkolatlan farkú kutyáink mozgásában is tapasztaltuk. Ha józanul belegondolunk, a természetben minden szükséges és hasznos tulajdonság megmarad, minden szükségtelen eltűnik. A kutyának nem véletlenül és nem azért van farka, hogy az embernek legyen mit levágnia… Egykoron valóban indokolt lehetett ez a beavatkozás, hogy az emberrel, állattal vívott harcokban a farok ne jelentsen támadási, vagy sérülési felületet. Ám napjainkban ennek már semmi létjogosultsága.

Az ellenzők körében gyakran elhangzó másik rendszeres aggályt, miszerint a rendelet „új szelekciós tényezőként”, további nehézségeket ró a tenyésztőkre, végképp megalapozatlannak tartom. A megfelelő farok tartás nem új keletű követelmény, a standard a tilalom bevezetése előtt is világosan meghatározta a vágott farok megfelelő tűzését és kívánatos tartását.”

Forrás: Balaskó Norbert: Kutyafajta Kalauz – Rottweiler – Krausz Győző és Krausz Tünde / Siroccó Kennel (Kattints a linkre a teljes cikkért!)

Ma sem gondoljuk másként.

Kutya farokvágás vége…

A farok tartás „beszédes” A kutya testjelei teljessé váltak. Aki eddig nem látta volna, az egyéb jelekből, az immár a farok tartásból is láthatja a rottweiler hangulatát, jelzéseit a többi kutya és az ember felé.

rotti farokkal

A tenyésztőknek egy újabb feladat, szelekciós szempont, hiszen több év felmérés után az ADRK döntött, hogy mi megengedett és mi kizáró ok a tenyésztésben, a farokra vonatkozóan is.

„Farok: Természetes állapotában meghagyott, vízszintes a hátvonal meghosszabbításaként, nyugalmi állapotban lelogó is lehet.”

Tenyésztésből kizáró farok hibák

Farok: A görbe, megtört, kunkorodó illetve a hátvonaltól erősen oldalra térő farok.

A hazai események, szokásos útjukat járják. Még ma sem sikerült lezárni a témát. Akinek szabályos, a standard leírás kívánalmai szerinti farok tartású kutyái vannak, voltak, az nem aggódik, természetes módon meghagyja a kölykök farkát is. Végre eggyel kevesebb stressz a kölyköknek és a tenyésztőnek. Olyan aranyos a kis rotti vidáman csóváló farkacskájával! Kezdetben a felnőtt kutyáknál furcsa volt, hogy döngetik a szekrények ajtaját, lesodornak néhány tárgyat, a lakásban, erős, dús szőrzetű farkukkal, de mi ez, ahhoz az előnyhöz képest, amit nyernek vele! Teljes és félreérthetetlen testjeleik segítik őket a jobb kommunikációban a fajtársaik felé. Persze az ember felé is, de sajnos az emberek lassan változnak, lassan tanulnak, így nem minden rottweiler kap lehetőséget a teljes kommunikációra.

A rendellenes farok tartású rottweilereket, továbbra is kozmetikázzák, pici beavatkozó műtéttel, vagy teljes csonkolással, növendék, vagy felnőtt korban. Az ok itt sem más, mint a mindenáron való tenyésztésbe vétel, ami ilyen „pici” csalás révén, itthon megengedett.

Szólni kell egy másik okról is, a jobb eladhatóság, a „vevő” kiszolgálása, ami még a tenyésztőknél is előfordul szórványosan, de mára már a szaporítókat, a „törzskönyv nélküli” kutyát gyártókat jellemzi leginkább.

Nem sikerült megnyugtató módon, egységes elveket kialakítani a tenyésztők, a klubok háza táján sem, így azok nyernek ezen az ügyön is, akik nem törzskönyveznek, nem tájékozódnak, nem töprengenek, csak gyártanak: „rottweilernek látszó tárgyakat” kutyákat.

Krausz Győzőné
(a nevemre kattintva többet is megtudhatsz rólam és kutyás múltamról)

Krauszné Tünde és Krausz Győző

Történetünk 1970-ig nyúlik vissza, az első magyarországi rottwilerekhez. 1980. - ekkor született az első alom. Sok-sok év telt el azóta, és a kennelünkben született kutyák sok örömet okoztak nekünk és tulajdonosaiknak is. Mind formában, mind viselkedésben sikerült megközelíteni a kitűzött célt. Az évek alatt aztán újabb és újabb céljaink lettek a tenyésztésben, amit kitartó munkával igyekeztünk megvalósítani. Nem maradéktalanul, de sikerült. Siroccó Rottweiler Kennel

Krauszné Tünde és Krausz Győző has 42 posts and counting. See all posts by Krauszné Tünde és Krausz Győző