Vizsla nevelése, tanítása

Kölyök vizsla nevelése

Az első hat hónap folyamatos, napi szintű tanítással, gyakorlással és a kötödés kialakításával kell teljen! Nem szabad elhanyagolni, halogatni, mivel még könnyedén formálhatjuk, alakíthatjuk.

Ráhangolódás a kutyára. HOSSZÚ HÓNAPOK, folyamatos tanulásnak kell következnie a kis ebbel, hiszen a kutya fejlődésével más-más szakaszok, problémák, megoldandó feladatok lépnek be az életünkbe.

Reménytelennek tűnő helyzetek, lassú haladás érzése van az embernek, amikor kölyökkutyát nevel. Olyan jó lenne, ha a kutya mindent tudna, csak öröm lenne minden együtt töltött idő.

vizsla nevelése

Ezzel szemben, nem lehet vödörrel önteni a tudományt, a kis Vizsla fejébe – bármennyire is szeretnénk. Irreálisan magas követelményeket állítani nem érdemes, hiszen a kölyök szervezetének fel kell épülnie, elég érettnek kell lennie fejben, agyilag, hogy nagyobb terhelést elbírjon!

Egyetemre se iratunk be egy csecsemőt.

Csalóka a látszat, hogy az értelmes mindent megért, hamar ismétel, másol dolgokat. Az alapok lerakását komolyan kell venni, ne csak elvárásokat fogalmazunk meg a kutya felé!

Legfontosabb szempont, amit a kölyök Vizsla nevelése során figyelembe kell venni

Pihentető és hasznos tevékenység legyen mindkettőnk számára minden tanulás, minden esemény! Úgy kell kihozni a kutyából a maximumot, hogy nekünk is, neki is öröm legyen.

Sok gyakorlással rakjuk le az alapokat

A mindennapi feladatok tanulásához, a problémamentes együttéléshez szükség van a kutya helyes jellemének felismeréséhez, ezért elengedhetetlen a szocializáció, sok közös élmény különböző helyszíneken. Cél az alapengedelmesség, nyugodt séták, nyugodt, feszültségmentes hétköznapok, a bizalmon és a szoros kötődésen alapuló feltétlen engedelmesség.

jól nevelt magyar vizslák

Ne feledjük!

„Vadászkutyát társul választani elsősorban aktív vadászoknak javasolt. Ők azok, akik életvitelükkel, adott esetben munkájukkal a legtökéletesebb feltételeket képesek biztosítani ahhoz, hogy kutyájuk jól érezze magát a bőrében. A vadászkutyák többsége ugyanis igen ösztönerős és roppant agilis, ami sokszor feladja a leckét egy átlagos, vagy kezdő kutyatartó számára, aki pusztán pillanatnyi szimpátia, vagy alapos átgondolás nélkül vágott ilyen fajta tartásába. Ebből rendszerint végül a kutya jön ki rosszul…

Ennek ellenére vannak olyan fajták közöttük, melyek lassacskán “átszivárogtak” a civil kutyatartók kezeibe és mára inkább családi kedvencként, társként funkcionálnak. Azonban az ő esetükben sem szabad elfeledkezni a rendszeres és alapos kimozgatásról, és az sem válik kárukra, ha célzottan vadászkutyafajták képzésére specializálódott iskolába hordjuk őket, ahol vér nélkül gyakorolhatják és kiélhetik ősi adottságaikat.”

Forrás: Balaskó Norbert: Kutyafajta Kalauz – Vadászkutya (Kattints a linkre a teljes cikkért!)

Figyeljük meg Vizslánk jellemét

  • Hogyan reagál a kutya a környezeti ingerekre? Magabiztos, érdeklődő? Visszahúzódó, óvatos?
  • Hogyan reagál idegen helyre, idegen tárgyakra, zajokra, szokatlan látványra, másik kutyára, idegen emberre, ismerősre? Magabiztos, érdeklődő? Visszahúzódó, óvatos? Zajokra érzékenyen reagál?
  • Mennyire figyelmes, mennyire merül el a szagok világában? Kitartóan követ egy szagnyomot, szinte bedugul a füle, ha elindul egy szag után?
  • Mennyire gyors vagy esetleg lassú felfogású? Sokszor kell ismételni mire megért dolgokat? Vagy olyan, mintha mindig tudta volna?
  • Mit történik, ha elfárad? Lefekszik, nyugodtan alszik, vagy önmagához képest nyugtalan lesz fáradtan? Apró jelek, amiket érdemes tudatosan szemlélni. Ne csak elvárásokat támasszunk a kutya felé saját igényeink szerint, hanem figyeljünk rá is!

Erdőben, kirándulóhelyen fokozottan kell figyelni! Olvasd el a vadászkutyákról szóló írást, hogy a kutyád jelleméről kicsit képben légy, keresd a fajtaleírást róla. Én a drótszőrű német vizsláról ajánlok egy írást, két idézettel:

A csokibundás vadászmester

„Mindenekelőtt kezdjük azzal, hogy a köznapi értelemben német vizslaként ismert  fajta tulajdonképpen csak egy a német vizslák népes táborából. Mellette találjuk a hi-tech kinézetű, valószínűtlenül acélfényben pompázó Weimari vizslát, mindjárt rövid és kevésbé ismert hosszú szőrű változatban, a selymes bundájú Münsterlandi és a Kis münsterlandi vizslákat, valamint a Rövid- és Szálkásszőrű Német vizslát. Sokféleségük ellenére közös jellemzőjük, hogy mindnyájukat kiváló vadászkutyaként tartják számon.

(…)

A vadászkutya elsődleges feladata, hogy adottságait, érzékeit teljes egészében a vadász szolgálatába állítsa. Gondoljuk csak végig, hogy mi minden játszódhat le egy kutyában a vadászat során. A kutya gazdájával egy mezőre érkezik. A levegő tele izgalmas illatokkal és állatok szagával. A gazda parancsot ad, mire a kutya szenvedélyes vadászösztönétől hajtva keresni kezdi a növényzetben megbúvó vadat. Egyszer csak szagot fog és egész testében izgalmas borzongás fut végig: megvan hát! A kutya pontosan érzékeli, hogy hol lapul a fácán és minden idegszálával koncentrálva, izmait pattanásig feszítve mozdulatlanságba dermed. Eddig a pontig tökéletes ragadozóként viselkedik. A természetben ez az a „kimerevített” pillanat, ami élet vagy halál kérdését határozza meg. Ki hogyan és milyen gyorsan reagál.

A kutyának le kell tudni küzdenie génjeiben kódolt vágyát, hogy üldözőbe vegye a prédát, hiszen ezzel pont megakadályozná gazdáját annak elejtésében. Ehelyett megvárja, míg az idegek harcát végül a fácán adja föl és felröppen a levegőbe. A vadász ekkor céloz és lő. A kutya nem zavarodhat össze a fülsüketítő dörrenéstől, figyelmét csakis a zsákmány kötheti le. Szerencsés esetben a lövés pontos és a madár ernyedten hull a földre. Ekkor – gazdája parancsára – a zsákmány keresésére indul. Megint fellángol benne a ragadozó. Ágas bogas, tüskés bozót, penge éles nádszálak, vagy jeges víz nem állhatja útját. Minden áron meg akarja találni a zsákmányt. Mikor rálel (rendszerint a gazdától biztos távolságban), ismét le kell tudni küzdenie ősi kísértését, hogy biztonságos helyre cipelje és teljes egészében birtokolja. Ehelyett szájába veszi és bár érzi a vad illatát és ízét, mégis engedelmesen gazdájához viszi, majd addig tartja, amíg az el nem veszi tőle.”

Forrás: Balaskó Norbert: Kutyafajta Kalauz – Drótszőrű német vizsla (Kattints a linkre a teljes cikkért!)

Krauszné Tünde és Krausz Győző

Történetünk 1970-ig nyúlik vissza, az első magyarországi rottwilerekhez. 1980. - ekkor született az első alom. Sok-sok év telt el azóta, és a kennelünkben született kutyák sok örömet okoztak nekünk és tulajdonosaiknak is. Mind formában, mind viselkedésben sikerült megközelíteni a kitűzött célt. Az évek alatt aztán újabb és újabb céljaink lettek a tenyésztésben, amit kitartó munkával igyekeztünk megvalósítani. Nem maradéktalanul, de sikerült. Siroccó Rottweiler Kennel

Krauszné Tünde és Krausz Győző has 39 posts and counting. See all posts by Krauszné Tünde és Krausz Győző