Vizsla nevelése, tanítása

Kölyök vizsla nevelése

Az első hat hónap folyamatos, napi szintű tanítással, gyakorlással és a kötödés kialakításával kell teljen! Nem szabad elhanyagolni, halogatni, mivel még könnyedén formálhatjuk, alakíthatjuk.

Ráhangolódás a kutyára. HOSSZÚ HÓNAPOK, folyamatos tanulásnak kell következnie a kis ebbel, hiszen a kutya fejlődésével más-más szakaszok, problémák, megoldandó feladatok lépnek be az életünkbe.

Reménytelennek tűnő helyzetek, lassú haladás érzése van az embernek, amikor kölyökkutyát nevel. Olyan jó lenne, ha a kutya mindent tudna, csak öröm lenne minden együtt töltött idő.

vizsla nevelése

Ezzel szemben, nem lehet vödörrel önteni a tudományt, a kis Vizsla fejébe – bármennyire is szeretnénk. Irreálisan magas követelményeket állítani nem érdemes, hiszen a kölyök szervezetének fel kell épülnie, elég érettnek kell lennie fejben, agyilag, hogy nagyobb terhelést elbírjon!

Egyetemre se iratunk be egy csecsemőt.

Csalóka a látszat, hogy az értelmes mindent megért, hamar ismétel, másol dolgokat. Az alapok lerakását komolyan kell venni, ne csak elvárásokat fogalmazunk meg a kutya felé!

Legfontosabb szempont, amit a kölyök Vizsla nevelése során figyelembe kell venni

Pihentető és hasznos tevékenység legyen mindkettőnk számára minden tanulás, minden esemény! Úgy kell kihozni a kutyából a maximumot, hogy nekünk is, neki is öröm legyen.

Sok gyakorlással rakjuk le az alapokat

A mindennapi feladatok tanulásához, a problémamentes együttéléshez szükség van a kutya helyes jellemének felismeréséhez, ezért elengedhetetlen a szocializáció, sok közös élmény különböző helyszíneken. Cél az alapengedelmesség, nyugodt séták, nyugodt, feszültségmentes hétköznapok, a bizalmon és a szoros kötődésen alapuló feltétlen engedelmesség.

jól nevelt magyar vizslák

Ne feledjük!

“Vadászkutyát társul választani elsősorban aktív vadászoknak javasolt. Ők azok, akik életvitelükkel, adott esetben munkájukkal a legtökéletesebb feltételeket képesek biztosítani ahhoz, hogy kutyájuk jól érezze magát a bőrében. A vadászkutyák többsége ugyanis igen ösztönerős és roppant agilis, ami sokszor feladja a leckét egy átlagos, vagy kezdő kutyatartó számára, aki pusztán pillanatnyi szimpátia, vagy alapos átgondolás nélkül vágott ilyen fajta tartásába. Ebből rendszerint végül a kutya jön ki rosszul…

Ennek ellenére vannak olyan fajták közöttük, melyek lassacskán “átszivárogtak” a civil kutyatartók kezeibe és mára inkább családi kedvencként, társként funkcionálnak. Azonban az ő esetükben sem szabad elfeledkezni a rendszeres és alapos kimozgatásról, és az sem válik kárukra, ha célzottan vadászkutyafajták képzésére specializálódott iskolába hordjuk őket, ahol vér nélkül gyakorolhatják és kiélhetik ősi adottságaikat.”

Forrás: Balaskó Norbert: Kutyafajta Kalauz – Vadászkutya (Kattints a linkre a teljes cikkért!)

Figyeljük meg Vizslánk jellemét

  • Hogyan reagál a kutya a környezeti ingerekre? Magabiztos, érdeklődő? Visszahúzódó, óvatos?
  • Hogyan reagál idegen helyre, idegen tárgyakra, zajokra, szokatlan látványra, másik kutyára, idegen emberre, ismerősre? Magabiztos, érdeklődő? Visszahúzódó, óvatos? Zajokra érzékenyen reagál?
  • Mennyire figyelmes, mennyire merül el a szagok világában? Kitartóan követ egy szagnyomot, szinte bedugul a füle, ha elindul egy szag után?
  • Mennyire gyors vagy esetleg lassú felfogású? Sokszor kell ismételni mire megért dolgokat? Vagy olyan, mintha mindig tudta volna?
  • Mit történik, ha elfárad? Lefekszik, nyugodtan alszik, vagy önmagához képest nyugtalan lesz fáradtan? Apró jelek, amiket érdemes tudatosan szemlélni. Ne csak elvárásokat támasszunk a kutya felé saját igényeink szerint, hanem figyeljünk rá is!

Erdőben, kirándulóhelyen fokozottan kell figyelni! Olvasd el a vadászkutyákról szóló írást, hogy a kutyád jelleméről kicsit képben légy, keresd a fajtaleírást róla. Én a drótszőrű német vizsláról ajánlok egy írást, két idézettel:

A csokibundás vadászmester

“Mindenekelőtt kezdjük azzal, hogy a köznapi értelemben német vizslaként ismert  fajta tulajdonképpen csak egy a német vizslák népes táborából. Mellette találjuk a hi-tech kinézetű, valószínűtlenül acélfényben pompázó Weimari vizslát, mindjárt rövid és kevésbé ismert hosszú szőrű változatban, a selymes bundájú Münsterlandi és a Kis münsterlandi vizslákat, valamint a Rövid- és Szálkásszőrű Német vizslát. Sokféleségük ellenére közös jellemzőjük, hogy mindnyájukat kiváló vadászkutyaként tartják számon.

(…)

A vadászkutya elsődleges feladata, hogy adottságait, érzékeit teljes egészében a vadász szolgálatába állítsa. Gondoljuk csak végig, hogy mi minden játszódhat le egy kutyában a vadászat során. A kutya gazdájával egy mezőre érkezik. A levegő tele izgalmas illatokkal és állatok szagával. A gazda parancsot ad, mire a kutya szenvedélyes vadászösztönétől hajtva keresni kezdi a növényzetben megbúvó vadat. Egyszer csak szagot fog és egész testében izgalmas borzongás fut végig: megvan hát! A kutya pontosan érzékeli, hogy hol lapul a fácán és minden idegszálával koncentrálva, izmait pattanásig feszítve mozdulatlanságba dermed. Eddig a pontig tökéletes ragadozóként viselkedik. A természetben ez az a „kimerevített” pillanat, ami élet vagy halál kérdését határozza meg. Ki hogyan és milyen gyorsan reagál.

A kutyának le kell tudni küzdenie génjeiben kódolt vágyát, hogy üldözőbe vegye a prédát, hiszen ezzel pont megakadályozná gazdáját annak elejtésében. Ehelyett megvárja, míg az idegek harcát végül a fácán adja föl és felröppen a levegőbe. A vadász ekkor céloz és lő. A kutya nem zavarodhat össze a fülsüketítő dörrenéstől, figyelmét csakis a zsákmány kötheti le. Szerencsés esetben a lövés pontos és a madár ernyedten hull a földre. Ekkor – gazdája parancsára – a zsákmány keresésére indul. Megint fellángol benne a ragadozó. Ágas bogas, tüskés bozót, penge éles nádszálak, vagy jeges víz nem állhatja útját. Minden áron meg akarja találni a zsákmányt. Mikor rálel (rendszerint a gazdától biztos távolságban), ismét le kell tudni küzdenie ősi kísértését, hogy biztonságos helyre cipelje és teljes egészében birtokolja. Ehelyett szájába veszi és bár érzi a vad illatát és ízét, mégis engedelmesen gazdájához viszi, majd addig tartja, amíg az el nem veszi tőle.”

Forrás: Balaskó Norbert: Kutyafajta Kalauz – Drótszőrű német vizsla (Kattints a linkre a teljes cikkért!)

Krauszné Tünde és Krausz Győző

Történetünk 1970-ig nyúlik vissza, az első magyarországi rottwilerekhez. 1980. - ekkor született az első alom. Sok-sok év telt el azóta, és a kennelünkben született kutyák sok örömet okoztak nekünk és tulajdonosaiknak is. Mind formában, mind viselkedésben sikerült megközelíteni a kitűzött célt. Az évek alatt aztán újabb és újabb céljaink lettek a tenyésztésben, amit kitartó munkával igyekeztünk megvalósítani. Nem maradéktalanul, de sikerült. Siroccó Rottweiler Kennel

Krauszné Tünde és Krausz Győző 42 bejegyzést írt: Nézd meg Krauszné Tünde és Krausz Győző további cikkeit is