Kutya oltások

Kölyökkutya oltásai (oltási sor)

  • 6 hetes korban: Parvovirus elleni oltás + Féreghajtó
  • 8 hetes korban: Kombinált oltás+ Féreghajtó
  • 10 hetes korban: Kombinált oltás + Féreghajtó
  • 3-4 hónapos korban: Veszettség elleni oltás + Féreghajtó (A veszettség elleni oltást minden 3 hónapos kor elért kutyáknak 1 hónapon belül be kell adatni és fél éven belül meg kell ismételni.)
  • 8-10 hónapos korban: Veszettség elleni oltás + Féreghajtó
  • 2 héttel később: Kombinált oltás

Kölyökkutya kötelező oltásai

kutya oltások, fecskendőA törvény szerint csak a veszettség elleni oltás, a féreghajtás és a 2013. január 1-e után 4 hónapos kort betöltött kutyák esetén a mikrochipes megjelölés kötelező.

Bár a kombinált oltások nem kötelezőek, azok a kutyák fontosabb betegségei ellen védenek, beadatásuk minden kölyök számára erősen javasolt! Evvel nem csak kedvencünket, hanem saját magunkat is védjük (pl. állatról emberre terjedő betegségtől)!

Kutya oltások 1 éves kor után

Az oltási sor befejeztével már csak évente kell ismételni a Veszettség elleni oltást + Kombinált oltást.

A féreghajtást 3 havonta javasolt elvégezni, s ha a székletben férget – vagy arra utaló jelet – találunk, akkor az adott féreghajtó tájékoztatója alapján meg kell ismételni a féreghajtást egészen addig, amíg teljesen ki nem ürül a szervezetből!

Opcionális, választható kutya oltások

  • Kennel köhögés elleni oltás
  • Lyme-kór elleni oltás
  • Bőrgombásodás elleni oltás (Gyengébb immunrendszerű érzékenyebb kutyák kaphatják meg a bőrgombásodást. Az oltóanyag megelőzésre és gyógyításra is hatékony.)

Kutya oltásokról… – Nagy Kutyakönyv

Kutya védőoltás

A fertőző betegségek elleni védekezés leghatásosabb formája a vakcinás védőoltás. Ez tulajdonképpen nem más, mint a szervezet ellenálló képességének növelése a kórokozókkal szemben, vagyis immunitásának mesterséges előidézése (aktív immunizálás). A védőoltást vakcinákkal hajtják végre (innen ered másik neve: vakcinázás). A vakcina elölt vagy gyengített kórokozókat tartalmaz, tehát a kutyára teljesen veszélytelen. Általa az állat szervezetébe olyan anyagot juttatnak, amely elősegíti az ellenálló képesség kialakulását. Az oltás hatására a szervezetben azonnal ellenanyag-képződés indul meg. A védettség lassan, néha több hét alatt alakul ki, viszont tartósan megmarad. Fertőződés esetén a megfelelő védőoltás miatt a szervezet “emlékezik” az ellenanyagra, és szinte rögtön hozzálát termeléséhez, és a kórokozókat még a betegség kialakulása előtt elpusztítja.

Védőoltásra várva…

A vakcinák időnként változnak; egyre újabbak és hatékonyabbak kerülnek forgalomba. Ma már számos olyan kombinált oltóanyag készül, amelynek révén egyetlen oltással több kórokozó ellen is kialakítható a védettség.

A védőoltás követő immunitás néhány hónaptól egy, sőt két évig is eltarthat. Az újraoltás (emlékeztető oltás) az immunitás felfrissítésére, meghosszabbítására szolgál.

A kiskutyák a méhben, a méhlepényben (placentán) keresztül kapnak egy kevés ellenanyagot (antitestet), világra jövetelük után pedig az első szopással (a föcstejből) is hozzájutnak bizonyos mennyiséghez. Az érintett betegség ellen kapott antitestek mennyisége minden esetben az anyakutya testében keringő antitestek mennyiségétől függ, és elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a kölyköt élete első néhány hetében kész ellenanyaggal védje a fertőző betegségek ellen. Hogy a kölyök megkapja-e a szükséges mennyiségű ellenanyagot, az attól függ, volt-e az anyakutyának fertőző betegsége vagy nem, illetve, hogy milyen régen kapott védőoltást. Az a mennyiségű antitest, amely a kiskutyába is jut, lehet előnyös, de lehet hátrányos is.

Előnyös, mert a kölykök életük korai szakaszában védettek például a szopornyica, a fertőző májgyulladás stb. ellen. Hátrányosnak bizonyulnak viszont azért, mert leköthetik a védőoltással bejuttatott antigéneket, mielőtt azok stimulálnák a kölykök immunrendszerét, és így csökkenthetik az oltás hatékonyságát. Egyes kiskutyák például a szopással szerzett szopornyica elleni immunitásukat már 6 hetes, mások viszont 3-4 hónapos korukban vesztik el, éppen ezért a védőoltás ideális időpontja egyedenként is változó.

Vakcinázni csak egészséges ebet szabad. Szakszerűtlen etetés, tartás, különböző parazitás betegségek s egyéb okok csökkenthetik a kutya ellenálló képességét, ezért az ilyen állatok vakcinázása nem helyénvaló, illetőleg rendszerint eredménytelen.

A szérumos oltással passzív immunitást alakíthatunk ki. A védettség a szérum befecskendezése után szinte azonnal létrejön, de csak rövid ideig (1-2 hétig) tart. Alkalmazása akkor indokolt, ha gyors védelemre van szükség, vagy ha rövidebb ideig tartó immunitás is kielégít minket. Gyors védelemre akkor lehet szükség, ha valamely állományban fertőző betegséget állapítottak meg, és a még egészséges kutyákat védeni akarjuk, vagy ha a helyi körülmények ismeretében számolunk azzal, hogy az állomány fertőződni fog.

Rövid ideig tartó immunitásra szükség lehet akkor is, ha egy-egy utazás vagy kiállítás tartamára akarjuk védeni a kutyát, s nincs idő arra, hogy a vakcinás védőoltás hatására kialakuló immunitást, ami rendszerint 7-10 nap. A szérumos oltás a beteg állat gyógykezelésénél is igénybe vehető, amennyiben a kérdéses fertőző betegség gyógyításához megfelelő szérum áll rendelkezésre. Jó eredményt csak akkor kaphatunk, azonban, ha a diagnózis pontos, és a szérumot a betegség jelentkezése után minél hamarabb és megfelelő mennyiségben juttatják a beteg kutyába.

Forrás: Szinák János – Veress István: Nagy Kutyakönyv