Kutya agresszió és agressziót megelőző jelzések

Kutyakommunikációs előadáson jártunk! És nagyon hasznosnak találtuk, ezért úgy gondoltuk, veletek is megosztjuk.

A kutyák viselkedésterápiájával foglalkozó trió – név szerint Kresák Ágnes, Monoki Nikolett és Óbert Mária (egyúttal kutyaiskola-vezetők is) – nem először osztja meg velünk a tudását: előadássorozatukban eddig a kutyák találkozásáról, a játékról, dominanciáról, félelemről és frusztrációról, valamint a menhelyen élő kutyák viselkedéséről volt szó, ezúttal pedig az agresszió került terítékre. Minden esetben röviden összefoglalják a fontos, témába vágó elméletet, majd képeken és videókon illusztrálják az elmondottakat, illetve magyarázzák el a jeleket és a viselkedés okait, eredményét. Az előadás lényege röviden összefoglalva:

Az agresszió nem tulajdonság, hanem viselkedés – ezzel szemben egy kutya agresszió szintje már tulajdonság. Ez pedig a következő tényezőktől függhet:

• fajta (példaként a jagd terriert emlegették)
• idegrendszer
• nem (tesztoszteronszint)
• szociális tanulás (utánzás: pl. gazdát, másik kutyát)
• környezet (ha például a futtatóba visznek egy tüzelő szukát, könnyen előfordulhat, hogy a kanok összevesznek rajta; vagy egy bizonytalan kutya idegen környezetbe kerül)
• ember (azaz a gazda: ha egy szituációban elkerülünk, illetve hagyjuk, nem kezeljük le, akkor a kutya agresszív viselkedése megerősödhet)

Példa egy környezeti tényezőre:
A rotti egy 13 hónapos szuka, aki tüzelés előtti állapotban van (5 napra rá el is kezdett tüzelni). A rotti és a fekete kan udvarlósan játszanak, mikor is közel megy egy másik kan, amire egyértelmű jelzés érkezik.

(Mindenkit megnyugtatok, hogy a kiabálás hatására azonnal szétrebbentek a kutyák és senkinek nem lett semmi baja! 🙂 )

Fontos tisztában lenni azzal a ténnyel, hogy a kutyák alapvetően nem akarnak agresszívak lenni és nem akarnak fizikai sérülést okozni – ezért is adnak bizonyos jeleket, hogy a másik fél „értsen belőle”, és lehetőleg fejezze be a nem kívánt viselkedést.

Agressziót megelőző jelzések

Agresszió előtti jelek lehetnek például:

• feszültség jelei: kemény tekintet, borzolás
• távolságnövelő viselkedések: pl. vicsorgás
• ritualizált agresszió: ezek olyan viselkedésformák, ahol már van fizikai érintkezés a felek között, de még itt sem akarnak sérülést okozni

Az esetek nagy részében csak ezek után kerül sor tényleges agresszióra, amikor is már sérülést akar okozni a kutya.

Kutya agresszív más kutyákkal vagy emberrel

Az agressziónak nagyon sokféle fajtája van, az előadáson a következőket különböztették meg, és mutatták be videókon, kutya és kutya, valamint kutya és ember közötti agresszióról:

• anyai (kölyök védelme)
• bizonytalan/frusztrációs, az egyik leggyakoribb
• félelmi
• fájdalom indukálta
• játék közbeni
• zsákmányos
• átirányított
• territoriális
• birtokló
• domináns
• tanult
• idegrendszeri

Agressziót megelőző jelek

• begyűrt fül
• borzolás
• dülledt szem
• kemény tekintet
• feszes test
• feszült lábemelés
• vicsorgás
• szemmel tolás
• nyelvcsattintás
• „levadászás”
• „zárt száj
• „benézés” (megnézi azt a testtájat, amire támadást fog indítani)
• „csörgőkígyó” farok

Azzal mindenképpen tisztában kell lennünk, hogy egyrészt, „egy jel nem jel”, tehát általában a kutya egészét kell nézni, és az összes látható jel, illetve az adott szituáció alapján lehet eldönteni, hogy éppen mire utalhat. Ugyanígy, sokszor egy jel szituációtól függően jelenthet különbözőt (például az ásítás lehet nyugtató jelzés, de van, amikor csak szimplán álmos a kutya). És hogy még jobban bonyolítsuk a dolgot 🙂 kétféle jel lehet nagyon hasonló, mégis ég és föld lehet a jelentése. A csóváló farok általában a barátságosság, érdeklődés jele, de ha mondjuk csak a vége mozog gyorsan, idegesen, az alsó része mereven áll, az már a „csörgőkígyó” farok, ami arra utalhat, hogy esetleg támadni fog a kutya.

Kutya agresszió kezelése, agresszivitás kezelése

A viselkedésterápiás oktatók felhívták a figyelmet arra, hogy ezeknek az előadásoknak alapvetően az a célja, hogy megmutassák a kutyák finom, a nem szakértők számára sokszor láthatatlan non-verbális jelzéseit. Fontos, hogy minden gazdi figyeljen a kutyájára, mert ezekből lehet a legtöbbet tanulni a viselkedésükről. Tehát nem az a céljuk, hogy profi kiképzőket faragjanak a résztvevőkből, és megoldást kínáljanak minden egyes problémára. Ez utóbbit nem is tehetnék, hiszen konkrét kérdéseknél mindenképpen személyesen kell látniuk az adott kutyát, és megfigyelni viselkedésüket, ez alapján tudják csak pontosítani a baj eredetét, és megoldást javasolni a problémákra.

Mindazonáltal adtak néhány jótanácsot is. Ilyen például, hogy ha kutyánk láthatóan nem szívesen akar a másikkal közelebbi kapcsolatba kerülni, ne erőltessük! Valószínű, hogy nem véletlenül nem szimpatikus neki a másik. Ha nekünk magunknak nem tetszik egy embertársunk, mi is inkább elkerüljük őket – adjuk meg hát ezt a lehetőséget a kutyánknak is.

Megoldásjavaslatok kutyák közötti agressziós helyzetben

• Verekedéskor nem csapkodjuk, ütögetjük őket! Ezzel csak növeljük bennük az agressziót.
• Kézzel soha ne nyúljunk közéjük, hiszen akkor csak a saját testi épségünket veszélyeztetjük.
• Minden gazda elsődlegesen a saját kutyáját próbálja kiszedni a helyzetből!
• Ahány kutya vesz részt a verekedésben, minimum annyi ember szedje szét őket!
• Hátulról próbálkozzunk szétválasztani őket, esetleg a farkukat húzva

A kutya és ember között kialakuló agresszióval végződő illusztrációs videók sajnos azt bizonyították, hogy nagyon sok állattartó egyszerűen nem figyeli, nem érti a kutyája viselkedését, és nem is próbálja figyelembe venni, hogy nem biztos, hogy mindent annyira élvez, mint amennyire az ember gondolja.

Néhány jótanács a harmonikus kutya-ember viszonyhoz

• Sokan szeretjük kedvencünket ölelgetni, átkarolni, szorongatni – ám korántsem biztos, hogy kutyánknak ez jól esik! Figyeljük az esetleges feszültségre utaló jeleket (szájszél nyalogatása, lihegés, tekintet elkerülése – akár kapálózás!), és ezek esetén inkább ne erőltessük a számunkra „gyengédség”-nek számító viselkedést, mert őt ez inkább megriasztja, úgy érezheti, hogy csapdába került.
• Figyeljünk gyermekeinkre, hogy mit engednek meg maguknak a kutyával szemben! Bár a kutya alapvetően szereti az embereket és tisztában van a gyerek védtelenségével, attól még nagyon kellemetlen lehet nekik, ha a fülüket-farkukat húzgálják, tépdesik a bundájukat, beleöklöznek – satöbbi…
• A feszes póráz feszültséget kelt! Ha másik kutyával találkozunk, mindig ügyeljünk arra, hogy laza legyen a póráz, hiszen a szoruló torok és annak érzése, hogy nem tudunk elmenekülni, csak további frusztrációt kelthet.
• A feszült állapot kioldására adott esetben a kimozgatás jó módszer lehet: ha egy találkozás nem jól sült el, vagy láthatóan nem kedvelik egymást a kutyák, inkább forduljunk meg, és menjünk el ellenkező irányba. Sokszor az is segít, ha ilyenkor, ha már kellő távolságra jutottunk a másiktól, játékkal eltereljük kutyánk figyelmét.
• Az, hogy a kutya minket, a gazdáját nem harapja meg, nem jelenti azt, hogy adott esetben mást (akár ismerőst, akár rokont) sem! Figyeljünk hát mindig arra is, amikor kutyánk más emberrel találkozik.

Bár a kutya beszélni nem tud, az általa használt metanyelven rengeteg jelet ad környezetének, ezen belül nekünk is. Próbáljuk hát megérteni ezeket, hiszen ő már kiválóan tudja olvasni a mi sokszor akaratlan metajeleinket is.

Ha szeretnél többet megtudni az agresszióról, illetve a többi előadás témája is érdekelne, ne csüggedj, még van rá lehetőség, hogy meghallgasd őket. A további részletekért kattints a szervezők facebook oldalára.

– SZZS –