Farkas jellemzői, farkas vonyítás

A tudomány mai állása szerint, a farkas domesztikációjának (háziasításának) kezdetét 10.000-100.000 évvel ezelőttre teszik, vagyis akkor kezdődhetett a kutya és a farkas kettéválása. (Az időpont azért ilyen tág, mert folyamatosan találnak egyre régebbi és régebbi leleteket, amik a háziasított kutya jelenlétére utalnak.) A háziasítás kezdete óta a kutya sokkal közelebbi kapcsolatba került az emberrel, míg a farkasok – a farkasfélék irtása miatt is – talán még félénkebbek lettek az emberrel szemben.

Farkas jellemzői – összehasonlítva a kutyával

(Farkas Projekt 2002. Etológiai tanszék – Horkai Zoltán Vadállat-Farm)

Ahhoz, hogy emberek nevelhessenek egy farkas kölyköt, még a szem kinyílása előtt, vagyis 5-6, legfeljebb 10 napos kora körül az emberhez kellett kerülnie a kis farkasnak.

A farkaskölykök nevelése során nagyon lényeges elem volt, hogy soha semmi büntetés és agresszió nem érheti a farkasokat, helyette rábeszéléssel, kedvességgel, simogatással, jutalmazással kellett célt érni. Horkai Zoltán szelíd farkasai sokban különböztek az irodalomban leírt szelíd farkasoktól, éppen azért, mert a nevelők elhagytak minden nemű büntetést és agressziót.

Farkas jellemzői, farkas vonyítás

Megfigyelések, tapasztalatok:

(24 órás megfigyelés, együtt élés során. Az első kísérleteket, teszteket 3-4 hetesen kezdték, amikor már elég jól tudtak önállóan is mozogni a kölykök.)

  • A farkaskölykök jó étvággyal fogyasztották a minőségi kutyatápszert és meglepően gyorsan növekedtek
  • Ugyanolyan kíváncsiság jellemezte a farkaskölyköket, mint a kutyakölyköket, ráadásul ismeretlen helyen is magabiztosan mozogtak.
  • Nem csak a kertben, hanem mesterséges környezetben is feltalálták magukat.
  • 3-4 hetesen még nem volt lényeges különbség a farkaskölykök és a kutyakölykök viselkedése között (ha a nevelők hívták, mind a két faj egyedei odarohantak hozzájuk és szívesen tartózkodtak a közelükben, tehát ahogyan a kutyakölyköknek, úgy a farkaskölyköknek is a nevelőjük biztos pontot jelentett).
  • Később a farkaskölykök elkezdtek “farkasként” viselkedni, versengtek a vezérségért, nem fogadtak szót, nem érdekelte őket az ember. Úgy viselkedtek, mint egy megszelídített farkas, aki nagyon szeretne elszabadulni, elmenni 20 km-re körülnézni és esetleg később visszajönni. 🙂
  • Az idő múlásával a farkaskölykök viselkedése lassacskán megváltozott, egyre nagyobb különbségeket figyeltek meg a kutyák és a farkasok között.
  • Megjelentek olyan agresszív viselkedési formák, amik a gondozóikat is meglepték. Ezek elsődlegesen akkor jelentkeztek, amikor a farkasok akarata ellenére történt valami. Pl. hátra fektetés, leszorítás során (azt illusztrálva, mintha egy falkabéli tag alárendelt pozícióba akarná kényszerítené). Húst, amit már megszerezett – a kutyával ellentétben – szinte lehetetlen elvenni egy farkastól. Akár oda is haraptak a kéz felé, hevesen morogtak 3-4 hónaposan is.)
  • A tesztek során próbáltak kiszabadulni a lefogásból és nem figyeltek az emberre, az emberi gesztusokra, mutatásokra sem, csak menni akartak a fejük után. A kutyák viszont anélkül is tudták értelmezni az emberi mutatást, hogy azt külön tanulták volna. (Egy felnőtt kutya akár a másodperc tört része alatt lezajló jeleket is képes értelmezni.)
  • A farkaskölyköknek sokkal nehezebb volt felhívni a figyelmét, míg a legtöbb kutya minden tőle telhetőt megtesz, hogy a gazdája kedvében járjon.
  • A farkas nem fogadott el szabályokat, minél nagyobb, annál inkább a saját feje után akart menni.
  • A rendszeres és bőséges etetés mellett is úgy habzsoltak a farkasok, mintha csak ritkán jutottak volna ételhez.
  • Kitűnően emlékeztek arra akit már láttak valaha, de legnagyobb érzelemkitöréssel azonban hajdani nevelőjüket üdvözölték.
  • A farkasok önállóan, a nyers erejükre támaszkodnak, míg a kutyák is képesek önálló megoldásokra, gyakran inkább az ember “segítségét” kérik.
  • A farkasok felnőtté válása után, 2 éves kor körül ismét teszteket végeztek el a kutatók (hajdani nevelőjük), de már a farkasok Gödöllői tartózkodási helyén.
  • Bár kitartó munkával megtanítható a farkasnak, hogy az emberi mutatás jelent valamit, míg a kutyák ezt 2 éves kor körül stabilan, magas szinten tud.
  • Kutya szemkontaktus (46. perc körül)
  • Nem verseng, hanem együttműködik, keresi, hogy a gazda kedvében járjon.

Kutya különleges tulajdonságai: ezek megvannak a farkasban is?

A kutya sokat megért az emberi kommunikációból. Szavakat tud értelmezni, odafigyel a különböző hangsúlyokra és kiválóan olvassa az ember testbeszédét.

A kutya és a farkas biológiailag tulajdonképpen egy fajnak minősül, hiszen szaporodóképes utódokat tudnak létrehozni egymással.

A vadonban felnövekvő farkasnak minden falatért meg kell küzdeni. A korán, 5-8 hetesen kialakult rangsor garantálja azt, hogy később komoly verekedések és sérülések nélkül tudjanak osztozni a szűkös táplálékon. Az odúban a rangsor észrevétlenül alakul ki a testvérek között, játék és vetélkedés közben.

A farkasok közül a szelídebbek voltak azok, akik az emberekhez húzódtak. Ez már egyfajta természetes szelekció volt, míg a félősebb, vadabb társaik továbbra is kerülték az ember közelségét.

A kutya életének minden mozzanata emberi közegben, ember közelségében zajlik. A kutyakölyök nem falkában nő fel, hanem egy emberi családban, s habár már kölyökként is sokban különbözik a farkastól, a köztük lévő eltérés idővel egyre nagyobb és nagyobb lesz.

Farkast is, – ahogyan nagyon sok állatot – klikkerrel nagyon jól lehet tanítani.

Fizikai kontaktus nagyon fontos a farkas és a nevelő között (1 hetes kortól 3-4 hónapos korig). Hordozókendőbe, kenguruba, pólóba rakva kell cipelni őket, hogy szelíd farkas váljon belőlük.

Bizonyos magasság alatt prédának tekintik a kisgyerekeket, ahogyan a kutyákat is. Egy bizonyos kor után (felnőttként) már jól elvannak a farkasok a kutyákkal.

Forrás: Farkasnevelés az ELTE Etológia Tanszéken, Farkaslesen dokumentumfilm

Farkas vonyítás

  • Közös jellemzője a vonyításnak egy felajzottsági állapot. Fölös energiát tudják vele levezetni…
  • Ébredés után is vonyítanak
  • Falkaösszehívást is jelenthet a vonyítás
  • Köszöntést is jelenthet
  • Szelídített farkasoknál esetenként el lehet csendesíteni a dominanciaharcot vonyítással (ember elkezd vonyítani, mire a farkasok abbahagyják a verekedést és ők is vonyításba kezdenek).

Forrás: Dr. Újvári Dóra: Nézzünk farkasszemmel