Argentin dog nevelése, tanítása
Kölyök Argentin dog nevelése
Az első hat hónap folyamatos, napi szintű tanítással, gyakorlással és a kötödés kialakításával kell teljen! Nem szabad elhanyagolni, halogatni, mivel még könnyedén formálhatjuk, alakíthatjuk.
Ráhangolódás a kutyára. HOSSZÚ HÓNAPOK, folyamatos tanulásnak kell következnie a kis Argentin doggal, hiszen a kutya fejlődésével más-más szakaszok, problémák, megoldandó feladatok lépnek be az életünkbe.
Reménytelennek tűnő helyzetek, lassú haladás érzése van az embernek, amikor kölyökkutyát nevel. Olyan jó lenne, ha a kutya mindent tudna, csak öröm lenne minden együtt töltött idő.
Ezzel szemben, nem lehet vödörrel önteni a tudományt, a kis dogó fejébe – bármennyire is szeretnénk. Irreálisan magas követelményeket állítani nem érdemes, hiszen a kölyök szervezetének fel kell épülnie, elég érettnek kell lennie fejben, agyilag, hogy nagyobb terhelést elbírjon!
Egyetemre se iratunk be egy csecsemőt.
Csalóka a látszat, hogy az értelmes mindent megért, hamar ismétel, másol dolgokat. Az alapok lerakását komolyan kell venni, ne csak elvárásokat fogalmazunk meg a kutya felé!
Legfontosabb szempont, amit a kölyök Argentin dog nevelése során figyelembe kell venni
Pihentető és hasznos tevékenység legyen mindkettőnk számára minden tanulás, minden esemény! Úgy kell kihozni a kutyából a maximumot, hogy nekünk is, neki is öröm legyen.
Sok gyakorlással rakjuk le az alapokat
A mindennapi feladatok tanulásához, a problémamentes együttéléshez szükség van a kutya helyes jellemének felismeréséhez, ezért elengedhetetlen a szocializáció, sok közös élmény különböző helyszíneken. Cél az alapengedelmesség, nyugodt séták, nyugodt, feszültségmentes hétköznapok, a bizalmon és a szoros kötődésen alapuló feltétlen engedelmesség.
Figyeljük meg az Argentin dogunk jellemét
- Hogyan reagál a kutya a környezeti ingerekre? Magabiztos, érdeklődő? Visszahúzódó, óvatos?
- Hogyan reagál idegen helyre, idegen tárgyakra, zajokra, szokatlan látványra, másik kutyára, idegen emberre, ismerősre? Magabiztos, érdeklődő? Visszahúzódó, óvatos? Zajokra érzékenyen reagál?
- Mennyire figyelmes, mennyire merül el a szagok világában? Kitartóan követ egy szagnyomot, szinte bedugul a füle, ha elindul egy szag után?
- Mennyire gyors vagy esetleg lassú felfogású? Sokszor kell ismételni mire megért dolgokat? Vagy olyan, mintha mindig tudta volna?
- Mit történik, ha elfárad? Lefekszik, nyugodtan alszik, vagy önmagához képest nyugtalan lesz fáradtan?
- Esetleg morgolódik, ha egyedül létre vágyik?
Apró jelek, amiket érdemes tudatosan szemlélni. Ne csak elvárásokat támasszunk a kutya felé saját igényeink szerint, hanem figyeljünk rá is!
Tartsuk szem előtt!
A fehér acél
„Ha az ember az argentin dog, azaz a dogo argentino után érdeklődik, jó eséllyel valamilyen „harci kutyákkal” foglalkozó könyvben lelhet rá e nagyszerű fajtáról szóló információkra. Túl azon, hogy a „harci” elnevezés önmagában is félrevezető és értelmetlen, a dogo esetében teljességgel téves is, hiszen ő – és ezt már kevesen tudják róla – tetőtől talpig vadászkutya, ráadásul a nagyvad vadászok királya.”
„Napjaink argentin dogja már amúgy is felcserélte a pampák kihívásait a nappaliban álló kanapé nyújtotta kényelemre. Azonban az, hogy a dogók egy része már nem vadászik, még nem azt jelenti, hogy automatikusan parlagon kellene hagyni képességeiket. A hétköznapi, civil életritmusba könnyedén illeszthető sportkutyázás is nagyszerű terület számára.
Különösen a modern, zsákmányos alapokra épített őrző-védő sport kiváló alternatíva, mivel eredeti szakmája is a nagyvadakkal folytatott közelharc. Ez persze nem azt jelenti, hogy vadászkészségeit – melyek között a küzdőkészség is szerepel – az ember ellen kellene fordítani. Ez nem lehet és nem is cél a kiképzés során. A zsákmány csakis a csibészkar lehet, melyért a segéddel kell megküzdeni. Tekintettel a dogo fizikumára, őrző-védő kiképzését csakis gyakorlott szakemberek segítségével szabad elkezdeni. Kifejezetten veszélyes, ha felkészületlenül fognak bele és csak felesleges agressziót hoznak felszínre belőle.”
Forrás: Balaskó Norbert: Kutyafajta Kalauz – Argentin dog (Kattints a linkre a teljes cikkért!)
Argetnin dog – Los Diavolos Kennel
„Mindenekelőtt tisztázni kell, hogy az Argetnin dog vadászkutya, nem pedig „harci kutya”, ahogyan egy időben teljesen tévesen titulálták A régi idők legnagyobb tenyésztői kizárólag a vadászokból kerültek ki, akiknek funkciójában használható kutyára volt szükségük. A dogo az egyetlen fajta, melynek feladata a nagyvad (vaddisznó, puma) önálló felkutatása és lefogása (nem megölése!) addig, amíg a vadász oda nem ér. Az agrentin dog tehát mindenekelőtt egyedülálló munkakutya és ilyen a megközelítésből értelmetlen volna tenyésztésével komolyan foglalkozni anélkül, hogy belső adottságaira, elvárt készségeire ne fektetnénk hangsúlyt. A mai „modern” viszonyok között ennek garanciáját egyedül az jelenti, ha olyan kiemelkedő kennelből vásárolunk kutyát, ahol a küllem mellett nagy hangsúlyt fektetnek az eredeti funkció megőrzésére is. Többek között ezért is importáltam a legjobb argentín kennelek kutyáiból.
Azt is hozzá kell tenni, hogy az említett tenyész szemlék tesztjein, ahol a kutyának határozott fogással kell megállítania egy vaddisznót, vagy éles vadászatokon kizárólag a kutyák testi épsége forog veszélyben és gyakorlatilag csak ők sérülhetnek meg komolyan. A vaddisznó vastag bőre és sodrony durvaságú sörtéi miatt legalább annyira védve van, mint az őrző-védő segéd a kutyaiskolában.”
Forrás: Balaskó Norbert: Kutyafajta Kalauz – Argetnin dog – Őszi Csaba / Los Diavolos Kennel (Kattints a linkre a teljes cikkért!)
Tisztázzuk!
A fajtaalakítás nem csak küllemében, de viselkedésben is megváltoztatja a kutyákat. Ezért az argentin dog nevelésénél is fontos szabály, hogy ismerd meg a kutyát, ne egy elképzelt ideált próbálj „megváltoztatni”. Ne legyen előítéleted, ne mosd össze a fajtákat, de a kiválasztott kutyát szemléld, akit a tenyésztő segítségével választottál!
Nagy figyelem kell a kutya felé, ha formálni, alakítani akarjuk. Időben kell reagálni, késlekedés nélkül, és mindig! A pozitív megerősítés, a játékos tanulás már egészen fiatal kutyánál segít, mert nem töri meg a kutyát és jó alapokat ad! Ehhez az embernek kell egy szemléletet elsajátítani, neki kell tanulni, hogy tanítani tudja a kutyát!
Tanítsd, neveld, formáld az Argentid dogot, hogy felnőve örömed és ne bosszúságod forrása legyen!
A kutyának azt kell megtanulnia, mit tehet, mi az elvárt viselkedés! Amivel én elégedett vagyok, amiért jutalmazom. Ezt csináld, így várom el tőled! Nem arra kell fektetni a hangsúlyt, hogy jaj, ezt ne csináld.
Viszont vannak olyan helyzetek, ahol nincs mérlegelési lehetőség, a kutyának azonnal engedelmeskednie kell, mert az élete, egészsége a tét. Az egyik ilyen terület az utcai szemét, ürülék, használt papír zsebkendő, ételmaradék felszedése. Ezt egészen fiatal 8 hetes kutyával elkezdjük tanítani. Idősebb kutyánál is ez a menet, csak esetleg egy kialakult szokást kell ellen kondicionálni, így még nagyobb kitartás kell!
Tiltás, tiltó szavak használata
Végig kell gondolni, mi az, amit mindenféleképpen tiltani akarunk és azt következetesen be is kell tartanunk. Nálunk, otthon a lakásban tanulja meg a csattanó hangon elhangzó „fújjjj rossz” szót (vagy, azt a tiltó szót, amit majd MINDIG használni akarunk)! Hiszen a kertben sokkal kevesebb tilos dolog van, de a lakásban a féltett tárgyak, berendezések, a függöny, a szőnyeg, a párna cibálása nem támogatott tevékenység, még akkor sem, ha tudjuk, a kutya zsákmányszerző ösztöne igen erős.
A lengedező függöny érdekes, szívesen rázná, a bútorokat megkóstolná, meg egyébként is a szájába venne mindent. Ezért a kicsit fáradt, de még figyelmes kutyával kezdjük el a szavak tanulását. Felkészülünk a kutya akcióira, kezünk ügyébe teszünk játékokat, jutalomfalatot, no és csökkentjük a csábító ingerek számát! Rendet rakunk, kevés tárgyat hagyunk elől!
A szimatolást, az érdeklődést nem tiltjuk, hagyjuk, hogy a kutya nézelődjön. Adhatunk neki rágható, cipelhető játékot és lehet, nyert ügyünk van, a kutya nem nyúl a szőnyeghez, függönyhöz. Ám, ha meg teszi, azonnal beavatkozunk!
Eltoljuk, eltereljük a figyelmét, de ha erőszakosan visszatér, elhangzik a „fújj, rossz” –mély, csattanó, dörrenő hangzással! Ez a kutya rövid, mély, fenyegető morgására hasonlít ritmusában! Természetesen fogalma sincs először, hogy mi az a „fújj rossz”, a csattanó, dörrenő, hang – az első ilyennél kézzel is adni kell jelet. Elsodrom, elfordítom a csábító tárgytól, olyan határozottsággal, amit a kölyök habitusa megkíván.
DE abban a pillanatban, ahogy elengedte a tárgyat már jutalmazom is! Okos, jóóó, gurítom a labdát, adom a másik tárgyat, amivel játszhat, pluszban jutalmazom falattal, ha kell!
Sok esetben elég a dicsérő hang, simogatás, de ehhez a kölyöknek ismernie kell az ember elégedett hangsúlyát, a simogató kezét! Alomban, a korai szocializáció során a tenyésztőnél, az almot gondosan nevelő embertől tapasztalhatja ezt meg. Szóval a megerősítés, a jó viselkedésre kötelező!
Így tudja a kutya megtanulni a szabályokat és így lesz később egy jól nevelt kutya. Így érti meg az emberi nyelvet!
A kíváncsi, jó orrú kölyök ösztönösen rányúl bármire, szájába veszi, mert ő a fogával fog! Nem tudja, hogy mérlegelnie kell, mi a jó és mi a rossz, amit megfognia szabad. Így nekem kell figyelmeztetni.
Az utcán is így állunk neki, a különbség csak annyi, hogy nem tudunk a séta előtt rendet tenni, bizony száz „veszély” leselkedhet ránk. A kutyának mennyei illatok, no, az nekünk szemét!
Na, itt aztán, lesz, alkalmunk a fújj rossz szót rögzíteni! Viszont ügyeljünk, hogy ne csak tiltásból és aggódásból álljon a séta!
Pont azt a tiltó szót használjuk, amit már otthon megtanult. Fújj rossz, csattanó, dörrenő, hang, ezt meghallva kétség sem férhet hozzá, hogy meg kell szakítani a cselekvést! Nem vehet a szájába semmit, amit tiltok neki!
DE! Kezdetben rész sikereknek is örülünk és dicsérjük, jutalmazzuk a kutyát, ha a kedvünk szerint viszonyul a szeméthez, számára csábító illatot árasztó undormányokhoz. Ezért én a nagyon piszkos, szemetes helyeken mindig pórázon vezetem, és kettőzött figyelemmel igyekszem a csapdahelyzeteket elkerülni.
Kb. hat hónapos koráig eltart, amíg ezt is készség szinten elsajátítja, de ha résen vagyunk és következetesek vagyunk folyamatosan egyre kevesebb bosszúság ér minket. Majd kamaszodva lesz egy kis visszaesés, de nem szabad feladni! Előbb utóbb szerzünk akkora rutint, hogy felismerjük a kutya viselkedését, amikor izgalmas szagra lelt, vagy hemperegni támadna kedve, aminek fürdés lenne a vége!
